Az infláció további emelkedése és az elhúzódó inflációs kockázatok a szigorítási ciklus határozott folytatását teszik szükségessé - áll a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának a keddi kamatemelést indokló, az MNB honlapján publikált közleményében.

A monetáris tanács kedden az alapkamat 100 bázisponttal 11,75 százalékra emeléséről döntött, az egynapos betéti kamatot ugyanilyen mértékkel 11,25, míg az egynapos és az egyhetes fedezett hiteleszköz kamatát 14,25 százalékra növelte. A közleményben rögzítették, hogy az egyhetes betéti eszköz kamatának az alapkamatéval azonos mértékű emelését tartják indokoltnak.

A korábbi indoklásokkal összhangban megerősítették: az inflációs cél elérése szempontjából kulcsfontosságú a másodkörös hatások kivédése és az inflációs várakozások horgonyzása.

A monetáris transzmisszió további erősítése érdekében a tanács három intézkedés bevezetéséről döntött, amelyek ősztől kezdődően a bankközi likviditás szűkítésével támogatják, hogy turbulens pénzpiaci környezetben is a jegybanki irányultsággal összhangban alakuljanak a rövid pénzpiaci kamatszintek.

1. A jegybank megemeli a bankrendszer számára meghatározott kötelező tartalékráta mértékét.
2. Ezenkívül rendszeres meghirdetés mellett jegybanki diszkontkötvény-aukciókat tart, valamint
3. hosszú futamidejű betéti eszközt vezet be a bankrendszeri likviditás jelenleginél hosszabb futamidőkön történő sterilizálása érdekében.

A gazdasági helyzetet értékelve megállapították: az orosz-ukrán háború, a koronavírus-járvány esetleges újabb hulláma, a magas nyersanyagárak és a továbbra is akadozó szállítási láncok növelik a recesszió kockázatát a világgazdaságban, amit a romló bizalmi indikátorok is alátámasztanak. A tartósan magas nyersanyag- és energiaárak hatásai, illetve az európai aszályhelyzet tovább növeli a külső inflációs hatásokat a következő hónapokban, ugyanakkor a visszaeső gazdasági növekedéssel párhuzamosan 2023-tól várhatóan a nyersanyag- és energiaárakkal együtt a globális infláció is mérséklődik - áll a közleményben.

A közleményben kifejtik: a magyarországi GDP időbeli lefutását és szerkezetét 2022-ben erős kettősség jellemzi. Az éves dinamika az év második felében jelentősen mérséklődik. Az év egészében a belső keresleti tételek - elsősorban a lakossági fogyasztás - járulnak hozzá a növekedéshez, míg a nettó export visszafogja a bővülést. Előretekintve azonban a fogyasztás és a beruházás dinamikája is érdemben lassul, míg a nettó export a külső piacok és az ellátási láncok helyreállásával ismét pozitívan járulhat hozzá a GDP bővüléséhez.

2022 júliusában az éves összevetésben számított infláció 13,7, a maginfláció 16,7 százalék volt. Az éves bázisú infláció az előző hónaphoz képest 2,0 százalékponttal emelkedett, ami leginkább az élelmiszerek, az iparcikkek és az alkohol-, dohánytermékek áremelkedéséhez köthető. A havi árváltozás közel felét az élelmiszerek árnövekedése okozta. A termelői árak továbbra is gyors ütemben emelkednek, és széles körben beépülnek a fogyasztói árakba. Az inflációs várakozások magas szinten alakulnak.

Az MNB szerint az őszi hónapokban a globális inflációs közeg alakulásához hasonlóan az infláció további növekedése várható. A rendkívüli aszályhelyzet, az energiapiaci árrobbanás és a hatósági energiaár-szabályozás változása egyaránt hozzájárulnak a fogyasztói árak emelkedéséhez. Ugyanakkor a globális recessziós félelmek erősödése és az abból fakadó nyersanyagár-csökkenés várhatóan az év végétől mérsékli a külső inflációs hatásokat.

Az államháztartás központi alrendszere 2022. júliusban jelentős, több mint 250 milliárd forintos pénzforgalmi többlettel zárt. A kormány által bejelentett intézkedések és azok végrehajtása várhatóan biztosítja az idei és a jövő évi költségvetési célok elérését. Az államadósság-ráta az előző év végi 76,7 százalékról a gazdasági növekedés és a mérséklődő hiány következtében 2022-ben a GDP 75 százaléka alá csökkenhet, amit ezt követően évente további mintegy 2,5 százalékpontos mérséklődés követhet. A folyó fizetési mérleg hiánya 2022-ben átmenetileg tovább emelkedik. A külkereskedelmi egyenleg idei csökkenése a magas energiaárak miatt romló cserearányra, a külső piacok lassulására és az élénk belső kereslet importigényére vezethető vissza. Ugyanakkor az elmúlt években jelentős új exportkapacitások épültek ki, amelyek termelésének felfutásával a külső egyensúlyi folyamatokban gyors javulás kezdődhet - írták.