A koronavírus-járvány, illetve Oroszország Ukrajna elleni háborúja is negatív hatással van az Európai Unió gazdaságára, amely a tavaszi előrejelzéshez képest alacsonyabb növekedési pályán mozog - közölte az Európai Bizottság a csütörtökön közzétett nyári időközi gazdasági előrejelzésében, amely szerint magasabb lesz az infláció is a korábban vártnál.

Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a prognózist ismertetve elmondta: az EU gazdasága 2022-ben várhatóan 2,7 százalékkal, 2023-ban pedig 1,5 százalékkal fog nőni. Az euróövezet gazdasági bővülése 2022-ben 2,6 százalékos lehet, 2023-ban viszont 1,4 százalékra mérséklődik.

Az éves átlagos infláció az előrejelzések szerint 2022-ben történelmi csúcson tetőzik majd, 7,6 százalékon az euróövezetben és 8,3 százalékon az EU egészében, majd 2023-ban 4,0 százalékra, illetve 4,6 százalékra mérséklődik - közölte.

Az ukrajnai háború által kiváltott geopolitikai bizonytalanságok visszafogják a növekedést.

A konfliktus február 24-i kezdetét megelőzően közzétett tavaszi előrejelzésben felvetett negatív kockázatok közül sok megvalósult. Az orosz invázió továbbra is növeli az energia és élelmiszer-nyersanyagok árát, ami világszerte fokozza az inflációs nyomást, és rontja a háztartások vásárlóerejét - tette hozzá az uniós biztos.

Az előrejelzés szerint az EU gazdasága továbbra is érzékeny marad az energiapiacok alakulására, mivel nagymértékben függ az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól, és a globális gazdasági növekedés lassulása miatt gyengül a külső kereslet. A tavalyi jelentésben prognosztizált lendület és a korábban becsültnél erősebb első negyedéves növekedés ellenére az év hátralevő részében a gazdasági aktivitás, az ígéretes nyári idegenforgalmi szezon ellenére várhatóan visszafogott lesz. A várakozások szerint a munkaerőpiacnak, az infláció mérséklődésének, a koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő uniós alap forrásainak és a nagy mennyiségű többletmegtakarításnak köszönhetően 2023-ban a negyedéves gazdasági növekedés új lendületet vesz.

Az általános infláció júniusra rekordszintet ért el, mivel az energia- és élelmiszerárak folyamatosan növekedtek, az árnyomás pedig a szolgáltatásoknál és az áruknál is jelentkezett. Az euróövezetben az éves infláció 2022 második negyedévében jelentősen, a márciusi 7,4 százalékról júniusra 8,6 százalékos új rekordszintre nőtt. Az EU egészében az árak még gyorsabban emelkedtek: az infláció a márciusi 7,8 százalékról májusra egy százalékponttal, 8,8 százalékra gyorsult.

Az uniós bizottság az inflációs előrejelzést a tavaszi előrejelzéshez képest jelentősen emelte. Azt írták, a második negyedévi áremelkedésen felül az európai gázárak további emelkedése várható, ami a villamosenergia-árakon keresztül is éreztetni fogja hatását. Az előrejelzés szerint az éves alapon számított infláció 2022 harmadik negyedévében 8,4 százalékon tetőzik az euróövezetben, ezt követően folyamatosan csökken, majd 2023 utolsó negyedévében a kínálati korlátokból és a nyersanyagárakból eredő nyomás enyhülésével mind az euróövezetben, mind az EU egészében 3 százalék alá esik.

A gazdasági és az inflációs kockázatok nagymértékben függnek a háború alakulásától, és különösen annak az Európába irányuló gázellátásra gyakorolt hatásaitól - írták. A gázárak további emelkedése még nagyobb mértékben növelheti az inflációt és visszafoghatja a növekedést. Nem zárható ki annak lehetősége sem, hogy az EU-ban újra felerősödő koronavírus-járvány ismét zavarokat okoz a gazdaságban - figyelmeztettek.

Az előrejelzés szerint ugyanakkor az sem kizárt, hogy az olaj- és egyéb nyersanyagárak közelmúltbeli csökkenő tendenciája folytatódik, ami a jelenleg vártnál gyorsabb inflációcsökkenést eredményezhet. Ezenkívül az erős munkaerőpiacnak köszönhetően a magánfogyasztás ellenállóbbnak bizonyulhat a növekvő árakkal szemben, ha a háztartások többet költenek a felhalmozott megtakarításaikból - írta az Európai Bizottság.

Az előrejelzés Magyarországról azt írta, gazdasága gyorsan nőtt 2022 első negyedévében, a bővülés azonban jelentősen lassulni fog a következő negyedévekben, főként az ukrajnai háború okozta bizonytalanság miatt.

"Ezt már jelzi az alacsonyabb befektetői és fogyasztói bizalom, valamint az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom áprilisi és májusi csökkenése" - írták. Magyarországon a GDP növekedése a 2021-es 7,1 százalékról, 2022-ben 5,2 százalékra, 2023-ban pedig 2,1 százalékra csökken - tették hozzá.

A megállapítások szerint az elmúlt hónapokban az inflációt az erős belföldi kereslet, a bérnövekedés, az emelkedő nyersanyagárak és a valuta leértékelődése okozta. A lakossági energiaárak változatlanok maradtak a lakossági közüzemi díjak befagyasztása és az üzemanyagárak október 1-jéig meghosszabbított korlátozása miatt.

Az éves átlagos infláció a 2021-es 5,2 százalékról, 2022-ben 11,8 százalékra emelkedik, és 2023-ban is magas, 7,6 százalékos marad. Noha a fogyasztói kereslet csökkenése várhatóan visszafogja a maginflációt, az üzemanyagárak felső korlátjának feloldása felfelé fogja hajtani a jövő évi inflációt - közölte előrejelzésében a brüsszeli testület. Megjegyezték azt is, a vállalatok várhatóan áthárítják a közelmúltban bejelentett közvetett adóemeléseket a fogyasztókra.