INFORÁDIÓ
2021. július 29. csütörtök
Flóra, Márta

koronavírus

oktatás

mnb

versenyképesség

versenyképességi program

asztalos péter

MNB: ne álljon a járvány a tehetség útjába

MNB: ne álljon a járvány a tehetség útjába

Vendégszerző

A koronavírus-járvány nemcsak a jelenben, hanem a jövőben is jelentős károkat okozhat a nemzetgazdaságok számára. A járvány sajnálatos és súlyos egészségügyi és gazdasági károkat okozott, de lehetőségeket is teremtett, amelyeket ki kell használni a sikeres kilábalás érdekében – írja vendégcikkében Asztalos Péter, a Magyar Nemzeti Bank munkatársa.

A Covid-19 járvány korábban még nem tapasztalt kihívások elé állította a világ országait és az oktatási rendszereiket. A pandémia megfékezése érdekében tett korlátozó lépések egyik fajsúlyos eleme volt az iskolák bezárása és digitális tanrendre történő átállítása. Az iskolába járás korlátozásának nehézségeit a tanárok mellett a családok is saját bőrükön tapasztalhatták, hiszen egyik napról a másikra a pedagógusoknak informatikai szakemberekké, a szülőknek pedig pedagógusokká kellett válniuk annak érdekében, hogy az oktatás ne álljon le. A járvány első hulláma alatt összegyűjtött tapasztalatok hozzá tudtak járulni ahhoz, hogy a második és főként a harmadik hullám alatt bevezetett korlátozások már sokkal felkészültebben érték az érintetteket, így ez az átállás már jelentősen kevesebb nehézséggel valósult meg.

A járvány hosszú távú oktatási rendszerekre és a fiatalok munkaerőpiaci helyzetére gyakorolt kedvezőtlen hatásaival foglalkozik az European Economic Advisory Group (EEAG) „Lifecycles and Education: The Coronavirus Crisis Across Generations” című tanulmánya. A tanulmány szerint a fejlett országokban az oktatásba történő befektetések egyéni megtérülése általában 9 százalék körül alakul egy tanévre. Egy hónap kiesett oktatás általában 1 százalékkal csökkenti a későbbi havi fizetés összegét, így kulcskérdés, hogy a távoktatás hatékonysága elérte-e a tantermi oktatásét. A korábbi gazdasági válságok tapasztalatai azt mutatják, hogy a válság idején először munkaerőpiacra lépők általában hosszabb munkanélküliségre, alacsonyabb kezdőbérre és tartósan kedvezőtlenebb karrierkilátásokra számíthatnak, mint a fiatalabb vagy idősebb generációk.

A koronavírus-járvány ugyanakkor pozitív hatással is lehet egyes egyének oktatási helyzetére, illetve az oktatási rendszer hatékonyságára. A gazdasági visszaesés miatti alacsonyabb bérszint mellett kevesebb lemondással járhat tovább az oktatásban maradni, illetve a megszűnő állások rákényszeríthetnek munkavállalókat az iskolapadba való visszatérésre. A korlátozások által kikényszerített digitális szintlépés továbbá számos lehetőséget rejt magában. Az új tanítási és motivációs módszerek tesztelése jelenleg is folyamatban van. Az oktatáspolitika és az iskolák feladata, hogy ezek közül a hasznosnak bizonyulókat beépítsék a működési modellükbe. Mindez lehetőséget teremt például költségmegtakarításra és a magas színvonalú oktatás szélesebb körben elérhetővé tételére is. A humán tőkébe érdemes befektetni, hiszen ez támogatja a hosszú távú fenntartható gazdasági növekedést és versenyképességet.

A koronavírus járvány negatív hatásainak csökkentését elősegítő oktatási javaslatok

Az MNB a korábbi években számos olyan javaslatot megfogalmazott, amelyek megvalósítása hozzá tudna járulni a járvány negatív hatásainak csökkentéséhez és a hosszú távon is fenntartható gazdasági növekedés megvalósításához. A Magyar Nemzeti Bank 2019-ben jelentette meg a 330 javaslatot tartalmazó Versenyképességi programját, amely közel 50 oktatással kapcsolatos javaslatot tartalmazott. E javaslatok gyakorlatba történő átültetése már megkezdődött, a megvalósulásuk mértékét mérő Versenyképességi tükör 2020 őszi eredményei szerint a 49-ből 35 javaslat esetében történt előrelépés a Versenyképességi program publikálása óta. A járvány gazdasági hatásainak kezelése érdekében az MNB 2020 szeptemberében újabb 50 javaslatot tett közzé, amelyek közül több érintette az oktatási rendszert. Az MNB által korábban megfogalmazott javaslatok irányai összhangban vannak a EEAG-tanulmányban szorgalmazott fejlesztési irányokkal.

Az MNB oktatáspolitikai javaslatai rövid-, illetve közép- és hosszú távon is segíthetik az oktatási rendszer eredményességének növelését. Érdemes lenne növelni az iskolákban dolgozó kisegítő személyzet (például: pedagógiai asszisztensek) létszámát, akik tudnak segíteni például a beléptetésnél és az ebédeltetésnél. Ez hosszabb távon is jelentős terhet tudna levenni a magyar pedagógusok válláról, illetve lehetőséget teremtene arra, hogy kisebb csoportokban valósuljon meg az oktatás, és így nagyobb figyelem juthasson a gyermekekre a tanórákon és azokon kívül is. Előremutató lenne, ha az iskolák biztosítani tudnának az alacsonyabb jövedelmű családok gyermekei számára olyan okoseszközöket, amelyekkel hozzá tudnának férni a digitális tartalmakhoz. Ez hozzá tudna járulni a társadalom digitális készségeinek növeléséhez is, ami elengedhetetlen a munkaerőpiacon történő sikeres jelenléthez. Érdemes lenne továbbá díjazni a pedagógusok megfeszített munkáját az életpályamodellek bővítésével, illetve biztosítani kellene számukra a szükséges továbbképzéseket annak érdekében, hogy tisztában legyenek az új módszerekkel és a követendő jó gyakorlatokkal, és így egységes színvonalon tudják használni a digitális megoldások adta lehetőségeket.

A jelenlegi krízis lehetőséget teremt az oktatási rendszerek fejlesztésére és egyes oktatási elemek újragondolására. Az EEAG-tanulmány amellett érvel, hogy válsághelyzetben célszerűbb az angolszász világban gyakoribb általános készségfejlesztő oktatást preferálni a német ajkú országokban elterjedt szakmaspecifikus képzésekkel szemben, mivel a magas szintű általános készségekkel rendelkező munkaerő könnyebben alkalmazkodik a munkaerőpiac komplex és gyorsan változó igényeihez. Az MNB a Versenyképességi programjában a két képzési elv együttes megvalósítását szorgalmazta. A gazdaságnak szüksége van magasan képzett átfogó tudással rendelkező, illetve szakmaspecifikus tudással rendelkező munkavállalókra egyaránt, ugyanakkor mindkét képzési rendszernek nagyon erős készségeket biztosító alapfokú oktatásra kell épülnie. Az alapkészségek elsajátításának az általános iskolában kell megvalósulnia, míg a középfokú oktatás feladata elsősorban nem a készségfejlesztés, hanem a már kialakult erős váz feltöltése a szükséges tudással. Ezt elősegítheti a Nemzeti alaptanterven belül a készségfejlesztés további erősítése, illetve a rugalmasabb tantervek alkalmazásának lehetővé tétele az intézményekben.

A járvány alapjaiban kérdőjelezte meg a felsőoktatás jelenlegi működési modelljét. A távoktatás jelentőségének növekedése gazdaságosabb működést, a magas képzési díjak csökkenését és a kiemelkedő intézmények térbeli koncentrációjának mérséklődését hozhatja magával, míg negatív hatása a szociális kapcsolatok és a networking szerepének csökkenése. Az MNB a Versenyképességi programjában tett javaslataival, illetve a hazai oktatási intézményekkel való együttműködésével már az eddigiekben is törekedett a magyar egyetemek versenyképességi helyzetének javítására. A járvány hatására bekövetkező globális változások lehetővé teszik a hazai egyetemek lemaradásának csökkentését számos területen (például: külföldi szakértők bevonása az oktatásba, az oktatás minőségének felértékelődése a kapcsolatépítéshez képest). Ugyanakkor rövid távon a járvány hatására csökkenhet a külföldi hallgatók létszáma Magyarországon, ami pénzügyi szempontból és a nemzetközi beágyazottság szempontjából is kellemetlenül érintheti a hazai felsőoktatási intézményeket. Fontos lenne továbbá az egyetemek minőségbiztosításának erősítése, hogy az új kihívásoknak egységesen magas színvonalon feleljenek meg az intézmények.

Érdemes tehát észrevenni a krízis által nyitott új lehetőségeket, hiszen ezek gyors és eredményes megragadása segíthet a hosszú távú céljaink elérésében. Nem szabad hagynunk, hogy a járvány megtörje egy fiatal, tehetséges generáció életútját. Meg kell teremtenünk a lehetőséget arra, hogy minden magyar diák megszerezhesse azokat a készségeket és tudást, ami szükséges számára ahhoz, hogy sikeresen boldoguljon az életben. Becsüljük és óvjuk a tehetségeinket, hiszen ők azok, akik lendületben tudják tartani Magyarországot.

Nyitókép: Pixabay
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018