eur:
394.07
usd:
365.65
bux:
0
2024. március 29. péntek Auguszta
A megújított húszezer forintos bankjegy UV fénnyel megvilágítva a bemutató sajtótájékoztatón Budapesten, a Magyar Nemzeti Bank épületében 2015. szeptember 25-én. A bank 2015. december 14-től hozza forgalomba a megújított bankjegyeket, a jelenlegi húszezres bankjegyek 2016 végéig használhatók fel a készpénzforgalomban.
Nyitókép: MTI Fotó: Illyés Tibor

Új javaslat érkezett a válságkezelésre

Minden problémával küzdő szektorban dolgozó kapjon 50-70 százalékos állami jövedelemkiegészítést - mondja az MKIK elnöke.

A munkahelyek megőrzése a legfontosabb cél. Ennek keretében azt javasoljuk, hogy kövessük a már megvalósított nemzetközi példákat – jelezte a Portfoliónak nyilatkozva Parragh László.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kifejtette: ha egy cégnek 15-50 százalékkal zuhan az árbevétele, a megrendeléseinek értéke, vagy épp forgalma, akkor a munkaerő megtartása érdekében

az állam segítsen a jövedelmek kifizetésében és ezt támogassa meg a költségvetésen keresztül. A jövedelem állami pótlásának mértéke szerinte 50 és 70 százalék körül lehetne.

A szlovák kormány néhány napja jelentette be, hogy a mentőcsomag keretében a koronavírus járvány miatt leállásra kényszerült cégeknél a dolgozói bérek 80 százalékát fizetné ki. Dániában ugyanezzel az eszközzel él a kormány, a bérek 75 százalékát vállalja át az állam, egy felső fizetési határ mellett. Nagy-Britanniában szintén átvállalja az állam a jövedelmek kifizetését. Németországban pedig már a 2008-as válság óta életben van a Kurzarbeit intézménye, melynek során a munkából átmenetileg hazaküldött dolgozó megkapja az államtól fizetésének kétharmadát (de nem kell így elbocsátani, ami a legfontosabb egy válságidőszakban, és a munkavállaló és a munkáltató is jól jár). A hírek szerint márciusban már félmillió német cég élt ezzel a rugalmas lehetőséggel.

Arról is beszélt az MKIK elnöke, hogy

az elmúlt napokban tovább súlyosbodott a helyzet a magyar gazdaság bizonyos szektoraiban: egyik napról a másikra omlanak össze cégek és szektorok, mivel a járvány okozta helyzet fertőzi az ágazatokat.

Azt elismerte, hogy egy ilyen általános, szélesebb körű állami mentőcsomag esetén a garanciaelemek hiánya kockázatokat vet fel, azonban ezt mindenképpen meg kell lépni, még annak árán is, hogy akár 15-20%-ban olyan cégek kapnak támogatás, akik nem lennének jogosultak, ugyanis a krízis következtében sikeres, jól működő vállalatok kerültek bajba.

Parragh László szerint a költségvetési kisegítésre 3-6 hónapig lenne szükség.

Orbán Viktor hétfőn ismerteti az intézkedések részleteit, majd kedden Palkovics László innovációs miniszter jelent be további lépéseket. Az MKIK mostani új javaslatát tehát még fontolóra veheti a gazdaságújraindító akciócsoport és a kormány, a témában még vasárnap is ülést tart a kormány.

Gulyás Gergely szombat délelőtti bejelentései óta nagyjából ismert, hogy az óriási gazdaságélénkítő csomagra (ami elérheti a GDP 18-22%-át) és a járványügyi védekezéshez honnan lesz pénz.

Az 1345 milliárd forintos gazdaságújraindítási alapba 922 milliárd forintot csoportosítanak át a minisztériumoktól és 423 milliárd forintot a foglalkoztatási alapból.

A 663 milliárd forintos járványügyi alap fedezetéül pedig több lépés is szolgál. A párttámogatások 50%-át erre az évre (1,2 milliárd forint) a járványalapba kell befizetni, a multinacionális kereskedelmi láncoktól 36 milliárd forintot szednek be. A bankoknak 55 milliárd forintot kell a járványalapba befizetniük. A gépjárműadókból 34 milliárd forintot csoportosítanak át a központi költségvetésbe az önkormányzatoktól.

Feltételezhető, hogy a maradék összeget a deficit növelésével teremti elő a kormány - írja a Portfolio.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Külső segítséggel pörgetnék fel az ukrán fegyvergyártást, Oroszország elleni háborúhoz fegyverkezik a NATO-tagállam – Háborús híreink pénteken

Külső segítséggel pörgetnék fel az ukrán fegyvergyártást, Oroszország elleni háborúhoz fegyverkezik a NATO-tagállam – Háborús híreink pénteken

Kijevnek több fegyverre van szükség, Lengyelország és Ukrajna ezért azt tervezi, hogy közös fegyvergyártó vállalatokat létesítenek a két ország területén - jelentette be Denisz Smihal ukrán kormányfő csütörtökön Varsóban, a lengyel hivatali partnerével közös sajtóértekezleten. Martin Herem, az észt fegyveres erők főparancsnoka bejelentette, országának két év alatt meg kell kétszereznie a védelemre fordított összegeket, hogy elegendő lőszert halmozhasson fel ahhoz, hogy döntő vereséget mérjen egy orosz inváziós erőre – írja a Reuters. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×