A munkahelyek megőrzése a legfontosabb cél. Ennek keretében azt javasoljuk, hogy kövessük a már megvalósított nemzetközi példákat – jelezte a Portfoliónak nyilatkozva Parragh László.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kifejtette: ha egy cégnek 15-50 százalékkal zuhan az árbevétele, a megrendeléseinek értéke, vagy épp forgalma, akkor a munkaerő megtartása érdekében

az állam segítsen a jövedelmek kifizetésében és ezt támogassa meg a költségvetésen keresztül. A jövedelem állami pótlásának mértéke szerinte 50 és 70 százalék körül lehetne.

A szlovák kormány néhány napja jelentette be, hogy a mentőcsomag keretében a koronavírus járvány miatt leállásra kényszerült cégeknél a dolgozói bérek 80 százalékát fizetné ki. Dániában ugyanezzel az eszközzel él a kormány, a bérek 75 százalékát vállalja át az állam, egy felső fizetési határ mellett. Nagy-Britanniában szintén átvállalja az állam a jövedelmek kifizetését. Németországban pedig már a 2008-as válság óta életben van a Kurzarbeit intézménye, melynek során a munkából átmenetileg hazaküldött dolgozó megkapja az államtól fizetésének kétharmadát (de nem kell így elbocsátani, ami a legfontosabb egy válságidőszakban, és a munkavállaló és a munkáltató is jól jár). A hírek szerint márciusban már félmillió német cég élt ezzel a rugalmas lehetőséggel.

Arról is beszélt az MKIK elnöke, hogy

az elmúlt napokban tovább súlyosbodott a helyzet a magyar gazdaság bizonyos szektoraiban: egyik napról a másikra omlanak össze cégek és szektorok, mivel a járvány okozta helyzet fertőzi az ágazatokat.

Azt elismerte, hogy egy ilyen általános, szélesebb körű állami mentőcsomag esetén a garanciaelemek hiánya kockázatokat vet fel, azonban ezt mindenképpen meg kell lépni, még annak árán is, hogy akár 15-20%-ban olyan cégek kapnak támogatás, akik nem lennének jogosultak, ugyanis a krízis következtében sikeres, jól működő vállalatok kerültek bajba.

Parragh László szerint a költségvetési kisegítésre 3-6 hónapig lenne szükség.

Orbán Viktor hétfőn ismerteti az intézkedések részleteit, majd kedden Palkovics László innovációs miniszter jelent be további lépéseket. Az MKIK mostani új javaslatát tehát még fontolóra veheti a gazdaságújraindító akciócsoport és a kormány, a témában még vasárnap is ülést tart a kormány.

Gulyás Gergely szombat délelőtti bejelentései óta nagyjából ismert, hogy az óriási gazdaságélénkítő csomagra (ami elérheti a GDP 18-22%-át) és a járványügyi védekezéshez honnan lesz pénz.

Az 1345 milliárd forintos gazdaságújraindítási alapba 922 milliárd forintot csoportosítanak át a minisztériumoktól és 423 milliárd forintot a foglalkoztatási alapból.

A 663 milliárd forintos járványügyi alap fedezetéül pedig több lépés is szolgál. A párttámogatások 50%-át erre az évre (1,2 milliárd forint) a járványalapba kell befizetni, a multinacionális kereskedelmi láncoktól 36 milliárd forintot szednek be. A bankoknak 55 milliárd forintot kell a járványalapba befizetniük. A gépjárműadókból 34 milliárd forintot csoportosítanak át a központi költségvetésbe az önkormányzatoktól.

Feltételezhető, hogy a maradék összeget a deficit növelésével teremti elő a kormány - írja a Portfolio.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!