Infostart.hu
eur:
364.14
usd:
328.25
bux:
147220.4
2026. november 12. csütörtök Jónás, Renátó

A tranzakciós adónak nem lesz felső korlátja

Nem lesz felső korlátja a tranzakciós illetéknek - válaszolta az MTI kérdésére a Nemzetgazdasági Minisztérium pénteken.

A Széll Kálmán-terv 2.0-ban még az szerepelt, hogy az egy ezrelékes adó maximum 30 ezer forint lehet, ebből 130-228 milliárd forint bevételt várt a kormány. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a héten a kormányszóvivői tájékoztatón is a 130 milliárd forintos költségvetési bevételt említette, és megjegyezte: bizonyos nagy tranzakciókat mentesítenek az illeték megfizetése alól, így például az MNB-nek és az Államkincstárnak sem kell fizetnie. A magánszemélyekre sem vonatkozik a fizetési kötelezettség, ha egy bankban utalnak maguknak különböző számlákra.

A Széll Kálmán-terv 2.0 ismertetése után elemzők úgy vélték: a pénzügyi tranzakciós adó a 30 ezres plafonnal nem annyira szigorú, mint ahogyan annak a korábban kiszivárgott hírek alapján tűnt. Ezért nem tartották valószínűnek, hogy a vállalatok emiatt külföldre vinnék számlavezetésüket.

Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke csütörtökön jelenlegi formájában teljességgel elfogadhatatlannak nevezte az adót a bankok számára, amely véleménye szerint sérti a bankszövetség kormánnyal kötött korábbi megállapodását.

Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő pedig az MTI-nek ugyancsak csütörtökön úgy vélte: ha eltörlik a 30 ezres korlátot, annak egyenes következményként a nagy összegű utalásokat nem Magyarországon fogják bonyolítani az érintettek.

Orbán Viktor miniszterelnök az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában pénteken kifejtette: ha a tranzakciós adóból a tervezettnél több bevétel folyik be, azt a munkát terhelő járulékok csökkentésére kell majd fordítani. Úgy vélte: a javasolt pénzügyi tranzakciós adó rendszere az embereknek előnyös, a spekulánsoknak pedig hátrányos lesz.

Elismerte, ugyan létezik az a lehetőség, hogy a pénzátutalásokat más országokon keresztül fogják majd bonyolítani, ám mivel Magyarország az első, amely bevezeti ezt az adónemet, "nincs példa előttünk, amelyből tudnánk tanulni". Volt egy balul elsült kísérlet - emlékeztetett - az 1990-es évek közepén Svédországban, de az nem olyan volt, mint a mostani magyar javaslat. "Igyekeztünk annak a hibáit eleve elkerülni" - jegyezte meg.

Címlapról ajánljuk
A nagy vita előtti két kis vita – Először Európa, majd az Európai Unió ül össze most

A nagy vita előtti két kis vita – Először Európa, majd az Európai Unió ül össze most

Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense a kétnapos dublini európai találkozóval kapcsolatban az InfoRádióban elmondta: a 48 országos csoportosulás immár 9. alkalommal ül össze 4 év alatt, másnap viszont már az unión kívül álló országok nélkül, informálisan, a november végi csúcsot előkészítő vitát folytatnak a tagállamok a következő 7 éves költségvetésről és az ezzel immár szorosan összefüggő ukrajnai finanszírozásról. Utóbbi lehetséges módjáról is beszélt a szakértő.

Vízügy: bármennyi eső jöhetne még

A rendkívül száraz nyári hónapok után novemberben ismét jelentősebb mennyiségű csapadék érkezett Magyarországra. Az ország különböző térségeiben eltérő mennyiségű eső hullott, ami a folyók és tavak vízállásán is érezteti hatását. A legfrissebb vízügyi adatokról, a folyók és tavak jelenlegi állapotáról, valamint a csapadék területi eloszlásáról Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője beszélt az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.11.12. csütörtök, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×