Az Európai Bizottság kedden megindította a kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen három területen. Brüsszel szerint a jegybanki függetlenség esetében uniós jogot sért a magyar kormány, és az eljárás megindításáról szóló közleményben fel is sorolta, hogy melyek a sérelmezett magyar szabályozások.

A jogsértésről szóló, magyar külügyminiszternek január 17-i dátumozással megküldött bizottsági felszólítás részletesebb képet ad arról, tulajdonképpen mit is kifogásol az Európai Unió, és milyen kérdésekre vár választ a kormánytól. A Portfolio.hu birtokába jutott dokumentumban az Európai Bizottság ezek szerint négy csoportba sorolta észrevételeit:

- a tavaly év végén elfogadott új jegybanktörvény,
- az idén életbe lépett új alkotmány,
- az MNB monetáris politikáját ért rendszeres kormányzati kritikák,
- valamint az Európai Központi Bankkal való konzultáció hiánya kapcsán fogalmazza meg aggályait.

Új jegybanktörvény: súlyos aggályok

"Összességében tekintve a 2011. évi MNB-törvényben foglalt számos rendelkezés súlyos aggályokat ébreszt azzal kapcsolatban, hogy megfelelnek-e az uniós jognak, különös tekintettel az alapszerződés 130. cikkére (a jegybankok utasításának tilalmára vonatkozó előírás - a szerk.)" - figyelmeztet a Bizottság felszólítása.

A dokumentum három fő pontba foglalja össze az Európai Unió kifogásait az idén életbe lépett új jegybanktörvénnyel kapcsolatban. Egyrészt felrója a kormánynak, hogy a miniszter aktív részvétele az üléseken "lehetőséget nyújt a kormánynak a központi bank befolyásolására kulcsfontosságú döntések meghozatalakor". Emellett a monetáris tanács napirendjének előzetes megküldése a kormánynak és a miniszter rendszeres részvétele "korlátozza a központi bank azon lehetőségét is, hogy bizalmas megbeszéléseket tartson, és lehetőséget nyújt arra, hogy a kormány megpróbálja azokat befolyásolni".

Brüsszel arra is felhívja a figyelmet, hogy az új jegybanktörvény értelmében a jegybankároknak esküt kell tenniük. "A Bizottság véleménye szerint, az eskünek a függetlenségre vonatkozó fogadalomra kellene korlátozódnia" - javasolja az EB. Orbán Viktor szerdai szavaiból kiderült az is, hogy ebben a kérdésben lehet a legnagyobb ellentét a kormány és a Bizottság között. A kormányfő jelezte ugyanis, hogy a jegybankot ért kritikák között csak egyetlen pont maradt, ahol éles konfliktus van: az eskü ügyében.

Az előzmények ismeretében azonban komoly súrlódási pont lehet a jegybankárok díjazásának kérdése is. A kormány ugyanis 2010-ben "a jegybankelnök fizetésére vonatkozóan jövedelemkorlátot vezetett be, mely azonnali és nagyon jelentős mértékű (75 százalékos) jövedelemcsökkenést okozott a jelenlegi elnök számára" - emlékeztet a dokumentum.

"Ezáltal az MNB elnökének fizetése 8 millió forintról 2 millió forintra csökkent, amely így a magyar nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresének felel meg. A 2011. évi MNB-törvény 51. §-a többek között az MNB elnökének díjazására vonatkozó szabályokról is rendelkezik. Az új díjazási rendszer alapján az MNB elnökének fizetése a nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszerese, tehát fenntartja az MNB elnökére vonatkozó korábbi díjazási rendszert" - részletezi a jövedelmi szabályokat a bizottsági felszólítás. Az EB figyelmezteti a kormányt arra, hogy "a kereset megállapítása nem történhet olyan módon, hogy azzal nyomást gyakorolhassanak a hivatalban lévő elnökre és a döntéshozó szerv tagjaira".

A keddi bizottsági dokumentum szerint a jegybanki fizetéseket illetően Brüsszel részben megértő magatartást tanúsít Magyarországgal szemben, amikor úgy fogalmaz, hogy a "Bizottság tudatában van Magyarország nagyon nehéz gazdasági helyzetének, valamint a magyar hatóságok arra irányuló erőfeszítéseinek, hogy különböző módon, például jogalkotási intézkedések révén, stabilizálják az államháztartást".

Óvatosan azt is megjegyzi az uniós felszólítás, hogy a jegybankelnök fizetésének azonnali, egyeztetés nélküli visszavágása nem értelmezhető közvetlen nyomásgyakorlásként, ha "az a Magyarországon közhivatalt betöltő személyek díjazási rendszere általános felülvizsgálatának részét képezte". Hangsúlyozza azonban, hogy "a Bizottság azon a véleményen van, hogy az elnök díjazásában bekövetkezett változást nem lehetett volna a jelenlegi hivatali időben alkalmazni, és az MNB-vel egyeztetni kellett volna a törvénytervezettel kapcsolatban".

A Portfolio.hu birtokába jutott anyag szerint az Európai Bizottság a jegybanktörvény több pontjával kapcsolatban kér részletes információt. Így például a kormánynak, válaszában tisztáznia kell:

- A monetáris tanács idő előtti megszüntetése korlátozhatja-e az elnök hivatali idejét?
- A jegybankelnök visszahívására vonatkozó szabály esetében hogyan értelmezhető a súlyos kötelezettségszegés fogalma?
- Mely jövedelmezési szabályok alkalmazandók a jelenlegi elnök és MT-tagokra vonatkozóan: a 2010-ben elfogadott fizetési plafon vagy az új jegybanktörvény rendelkezései?Más is szúrja a Bizottság szemét

Az Európai Bizottság kifogásainak második csoportja az alaptörvény átmeneti rendelkezésében foglalt, jegybankot érintő pontokhoz fűződik. Az idei évtől életbe lépő szabályozás ugyanis lehetőséget teremt a jegybank és a PSZÁF összevonására úgy, hogy az új szervezet élére új elnök kerülne, és így a jegybank elnökét alelnöknek fokozná le. Az Európai Bizottság érvelése szerint ez a lehetőség "az elnök függetlenségének megszüntetése által közvetlenül sérti az MNB függetlenségét".

Az Európai Bizottságnak az sem nyerte el a tetszését, hogy a kormány részéről rendszeres kritikák hangzottak el a monetáris politikát illetően. Felidézi, hogy "a nemzetgazdasági miniszter rendszeresen minisztériumi fejléces, hivatalos sajtóközleményeket ad ki, illetve interjúkat ad, amelyekben az MNB monetáris politikával kapcsolatos döntéseit kritizálja közvetlenül azok elfogadása után".

Ezekre a minisztériumi bírálatokra a Bizottság úgy tekint, hogy a kormány - "mivel hivatalos és rendszeres gyakorlatról van szó" - "a döntéshozó szervek tagjainak befolyásolására irányuló kísérletnek minősül, és így éles ellentétben áll az alapszerződés 130. cikkében megállapított kötelezettségekkel". A bizottsági felszólítás ennek kapcsán lábjegyzetben részleteket közöl a Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi, jegybanki kamatemelést bíráló közleményéből, valamint Matolcsy György két, 2010-ben adott interjújából, amikor is a tárcavezető úgy fogalmazott, hogy "a jegybank vezetésének lemondása lenne a helyes megoldás".

Brüsszel fenti figyelmeztető szavai láttán kifejezetten érdekes lesz, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium újra kritizálni fogja-e a jegybank következő, jövő kedden esedékes döntését, amennyiben a kamatemelés mellett szavaznak a jegybankárok. Matolcsy György minisztériuma ugyanis az előző, decemberi kamatdöntés után meglepő gyorsasággal adta ki hivatalos, a kamatemelést bíráló közleményét. (Igaz, a kormány a két hete már sietett a jegybank függetlenségének tiszteletben tartó nyilatkozatot tenni.)

Most aztán mindent felidéz az EU

A Portfoilo.hu birtokába került dokumentum felidézi az elmúlt másfél év, jegybanki függetlenséget érintő eseményeit. Ezek szerint az EB a múltban már hangot adott az MNB függetlenségével kapcsolatos aggályainak, miután a kormány döntött a jövedelemkorlát bevezetéséről a közszférában és rendszeresen kritizálta a jegybank monetáris politikai döntéseit.

Emlékezetes, az Európai Bizottság 2010 szeptemberében az MNB elnökének a jelenlegi megbízatás alatt történő azonnali és jelentős mértékű fizetéscsökkentését kifogásolta, és felhívta a figyelmet arra, hogy az intézkedés az uniós alapszerződésben foglalt jegybanki függetlenség megszegését veti fel. Matolcsy György ezekre a kifogásokra 2010 szeptemberében reagált, miszerint a kormánynak nem áll szándékában módosítani a jegybankelnök fizetéscsökkenését előidéző törvényt.

Az EB tavaly júliusban ismét megkereste a magyar kormányt, és bővebb információt kért az MNB elnökének és jegybankárok díjazásában történt változásokról, valamint "a Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott hivatalos sajtóközleményekről, valamint a Minisztérium tisztviselőivel készült interjúkról, amelyek erőteljesen és rendszeresen kritizálják az MNB monetáris politikával kapcsolatos döntéseit". Ezekből is világosan látszik, hogy Brüsszel már tavaly nem nézte jó szemmel a jegybanki politikát kritizáló kormányzati megnyilvánulásokat, így például a 2010 végén, 2011 elején megjelent minisztériumi sajtóközleményeket, amelyekben a tárca nem értett egyet a kamatemelésekkel. A minisztérium a legutóbbi, tavaly decemberi kamatemelést sem hagyta bírálat nélkül.

Az Európai Bizottság azt is felrója a kormánynak, hogy elmulasztotta a rendszeres konzultációt az Európai Központi Bankkal. Az uniós alapszerződés ugyanis kimondja, hogy "az EKB-val kellő időben konzultálni kell a hatáskörébe tartozó valamennyi jogszabálytervezettel kapcsolatban, azért, hogy az észrevételeket nyújthasson be a javasolt jogszabálytervezetre vonatkozóan". A Bizottság elég keményen fogalmaz akkor, amikor ezzel kapcsolatban kiemeli: "a puszta tény, hogy a magyar kormány még a 2011. év vége előtt el akarta fogadni az új MNB-törvényt, nem elég indok arra, hogy sürgősségi alapon megrövidítse az EKB válaszadási idejét".

Egy hónapunk maradt

A dokumentum azzal zárul, hogy a fenti négy (jegybanktörvényt, alapszerződés átmeneti rendelkezéseit, a jegybanki politikát ért kormányzati bírálatokat, valamint a konzultáció hiányának elmulasztását érintő) észrevétel miatt Magyarország nem tett eleget kötelezettségeinek.

A Bizottság arra kéri fel a kormányt, hogy egy hónapon belül juttassa el a jogsértéssel kapcsolatos észrevételeit. Az Európai Unió pénzügyi biztosa, Olli Rehn által jegyzett felszólítás arra is kitér, hogy ha a kormány elmarad a válasszal, akkor az eljárás a következő szakaszba lép, nevezetesen a Bizottság "meghatározott indoklással ellátott véleményt bocsáthat ki".

A fenti dokumentum alapján tehát világossá vált, hogy a magyar kormány mely pontokon kell, hogy eloszlassa Brüsszel jegybanktörvénnyel kapcsolatban megfogalmazott aggályait. Az elmúlt napok kormányzati nyilatkozatai, valamint a miniszterelnök legutóbbi szavai szerint ennek szinte semmi akadálya, gyors reagálást ígért Magyarország az Európai Uniónak.

Arra azonban még mindig nem derült fény, hogy Brüsszel milyen magyar lépéssel lenne elégedett: a szükséges törvénymódosítások parlamentnek való benyújtásával, megszavazásával vagy egy még erősebb kormányzati elköteleződéssel, ígérettel. Ez ugyanis egyáltalán nem mindegy a magyar hitelkérelemről folytatott tárgyalások megkezdése szempontjából.

A törvénymódosítások mielőbbi levezényléséhez egy rendkívüli parlamenti ülésszakra van szükség (mivel egyébként egy hónap múlva indulna újra a parlamenti ülésszak), míg a még erősebb elköteleződést akár már Orbán Viktor miniszterelnöktől is megkaphatja José Manuel Barroso bizottsági elnök, miután a magyar kormányfő jövő kedden Brüsszelbe látogat az ügyben.