Miután tavaly decemberben és idén tavasszal is 4,7 százalékra gyorsult az infláció, május óta folyamatosan lassult a drágulás üteme augusztusig, amikor újból volt egy megugrás. A jövedéki adóemelések és az üzemanyagárak növekedésének hatása továbbra is emeli havonta az inflációs indexet, de az éves ütemű növekedés ősz eleje óta változatlan a magas 2010-es bázis miatt.

Októberben az előző két hónaphoz hasonlóan 3,6-3,7 százalék lehetett az éves infláció, bár havi alapon 0,3-0,4 százalékos drágulásra számítanak az elemzők.

0,4 százalék körüli havi emelkedésre számít októberben Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője, aki szerint ebből 0,1-0,2 százalékpontot is kitehet az üzemanyagok árának növekedése. Jobbágy Sándor, a CIB elemzőjének előrejelzése 0,3, Gárgyán Eszter, a Citi Bank elemzője szerint pedig a lakossági gázár támogatási rendszer átalakítása és a tovább emelkedő benzinárak várhatóan 0,2 százalékponttal emelik az inflációt októberben.

A relatíve nagyobb havi árváltozás mögött az élelmiszerárak és az üzemanyagárak növekedése állhat, kisebb mértékben a ruházati cikkek szezonális áremelkedése is hozzájárulhatott Jobbágy Sándor szerint. A többi komponens feltehetően alig változott.

A maginfláció várhatóan megmaradhatott a három százalékos szinten, egyelőre nem várható, hogy a tartós cikkek árába jelentősen begyűrűzne gyengébb árfolyam.

Jobbágy Sándor szerint a forint gyengülése egyelőre feltehetően még nem okozott érdemi árnyomást (az üzemanyagok kivételével), de ez a kockázat fokozódhat a következő hónapokban. Magdalena Polan, a Goldman Sachs londoni elemzője szerint viszont ez a hatás akár már októberben is erősebb lehetett, hiszen több mint 13 százalékot gyengült a forint az euróval szemben októberben, ami az energia és élelmiszer árakat is felnyomhatta. Peter Attard Montalto, a Nomura londoni elemzője szerint a továbbra is gyenge belső kereslet visszatartja a forintgyengülés hatását, így az kevésbé fog érződni az infláción.

A következő hónapokban fog felszökni az infláció, és januártól még tovább erősödik az áfaemelés hatására, írja Ambrus Gábor a 4Cast szófiai elemzője.

A már ismert adóemelési intézkedések jövő év elejére öt százalékos szintre emelhetik az inflációt, éves átlagban pedig 4,4 körül alakulhat az árindex az elemzői konszenzus szerint. A gyenge kereslet továbbra is nagyon jelentős árleszorító hatással bír - írja Árokszállási Zoltán, azonban egyre nyugtalanítóbb a gyenge árfolyam hatása. Régebben azzal lehetett számolni, hogy egy százalékos forintárfolyam gyengülés néhány hónap alatt 0,2-0,3 százalékponttal emeli az inflációt.

Kérdés, hogy a gyenge kereslet mellett a jelenlegi árfolyamgyengülés mit okozhat, illetve, hogy utóbbi mennyire lesz tartós, írja. Hozzátéve, hogy a közeli kamatemelés kockázata a jelenlegi árfolyamszinten már magas. Miközben az infláció oldaláról a maginfláció moderált szintje miatt ilyen nyomás nem látszik.

Jobbágy Sándor szerint 2012 nagy részében 4,5 százalék körül ingadozhatnak az éves inflációs index, majd a 4. negyedévben megindulhat a csökkenés, ami 2013-ban folytatódhat.