Matolcsy György bejelentése szerint a 2012-es költségvetés (leszámítva a 250 milliárd forintos, az idei költségvetésben már szereplő stabilitási tartalékot) 750 milliárd forintos intézkedéscsomagot tartalmaz, ami 303 milliárd forintos kiadáscsökkentésből és 445 milliárd forintos bevételnövelésből áll össze.

A törvényjavaslat általános indoklása tételesen felsorolja (az adóemelések mellett) a költségvetési szigor jegyében született és sok esetben fájdalmas jövő évi intézkedéseket:

- a közszférában nem emelkednek az illetmények
- központi költségvetési szerveknél jelentősen szigorodnak a pénzköltési szabályok, aminek következtében a dologi kiadások csökkennek
- a költségvetési fejezetek a 2011. évi stabilizációs tartalékkal csökkentett bázisra tervezték a kiadási előirányzataikat
- csökkennek az ártámogatások: a gyógyszerkassza állami ráfordításai érdemben mérséklődnek, a gyógyszer-támogatási rendszer átalakítása révén a kiadások mérséklődnek. A korábbi gáz- és távhőtámogatás kibővített lakásfenntartási támogatássá alakul, de a célzottság megőrzésével

A költségvetés kiadási oldalának tételes bemutatásából pedig kiderül: az utazási kedvezményekre szánt támogatási összeg 15 százalékkal csökken. A javaslat szerint a támogatás csökkentése "az utazási kedvezményrendszer módosítására, valamint a kedvezményes utazások számának - az elmúlt évekhez hasonlóan - várható apadására vezethető vissza".

A családi támogatásoknál a kormány azt tervezi, hogy "a családi pótlék, az anyasági támogatás, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az életkezdési támogatás, továbbá a pénzbeli gyermekvédelmi támogatások összege 2012-ben nem emelkedik".

Mit mondhatunk a 2012-es költségvetésről?

1. A kormány az óvatosság jegyében jelentős tartalékokat épített be a jövő évi költségvetésbe (403 milliárd forint szerepel a tervezetben, szemben a Matolcsy György által jelzett 300 milliárd forinttal), amely az 1,5 százalékos GDP-növekedési prognózis tükrében mindenképpen indokolt. Jelentős ugyanis a kockázat arra, hogy ennél érdemben lassabb lesz a jövő évi gazdasági növekedés (ha lesz), ez pedig akár teljes mértékben "lekötheti" a beépített tartalékokat (azaz nem lehet majd felhasználni azokat).

2. A kormány továbbra is enyhe lakossági fogyasztás- növekedéssel (0,2 százalék) és mérsékelt (3,2 százalékos) vállalati beruházás-növekedéssel, illetve 10-11 százalék között maradó munkanélküliségi rátával kalkulál 2012-re, amely makrogazdasági előrejelzések például a drasztikus minimálbér-emelés, a foglalkoztatói járulékemelés, a devizaalapú végtörlesztéssel kapcsolatos törvény és a romló külpiaci feltételek tükrében optimista feltételezésnek bizonyulhatnak

3. A 2012-es költségvetésben nem szerepelnek olyan tervek, amelyek arra vonatkoznak, hogy állami vállalatoktól vállalna át adósságot a kormány, ilyen tervek az idei évre voltak, de a legutóbbi államháztartási sajtótájékoztatón a nemzetgazdasági tárca jelezte, hogy a feszes költségvetési keretek miatt felülvizsgálja ezeket a terveket a kormány. Mindez abba az irányba mutat, hogy a MÁV és BKV adósságátvállalása akár éveket is csúszhat, vagy csak egy (korlátozott) részét tudja átvállalni az adósságnak a következő időszakban az állam

4. Az adósságátvállalás lényegesen befolyásolja a bruttó államadósság-rátát, amely kapcsán azt tervezi a kormány, hogy az idén év végi 73 százalékos GDP-arányos mérték jövőre 72 százalékra csökken. Ha idén történik meg az átvállalás (nagy része), akkor az idén év végi cél elérése sérülhet, a jövő évi csökkenés viszont könnyebb lehet. Fontos tényező az adósságrátában az euró/forint árfolyam idén év végi és jövő év végi szintje is, mivel az adósság devizaaránya 40 százalék feletti. A tartós forintgyengülés (és magasabb országkockázati felár) a kamatkiadásokat is megnövelheti, illetve meg is akadályozhatja az adósságráta csökkenését. A kormány 268-as euróárfolyam mellett tervezte a büdzsét, de jelzése szerint 280-a (és gyengébb) árfolyamok mellett is készített kalkulációkat.

5. A magán-nyugdíjpénztári vagyonból jövőre nem számol bevételekkel (uniós elszámolási okok miatt nem is számolhat) a nyugdíjkassza, így az átvett vagyont idén kell(ene) értékesíteni, akár erősen nyomott árfolyamokon is, ez pedig a tervezett alatti bevételeket eredményezhet.

6. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter jelzése szerint új programok (például lakástámogatási) indítására törekszik a kormány a következő hetekben, hogy a 2012-es gazdasági növekedés élénküljön. Azonban látni kell, hogy az igen feszes költségvetési keretek miatt érdemi (több tízmilliárd forintos) támogatási keretű programokra kevés az esély, így ezek érdemi gazdasági növekedésélénkítést sem hozhatnak (a lakástámogatási keret 2012-re 120 milliárd forint, a 2011-es 126 milliárd forintos eredeti kiadási előirányzat mellett).

7. Szemben a 2011. évi költségvetési törvényjavaslattal, a kormány ezúttal nem mutatja be a középtávú gazdasági és államháztartási pályát a 2012-es törvényjavaslatban (emlékezetes momentuma volt a 2011-es büdzsé tervezési folyamatának, mikor a Költségvetési Tanács a tervezethez mellékelt kitekintés alapján arra hívta fel a figyelmet, hogy az eredetileg tervezettnél tovább maradnak a válságadók). Így most nem derül ki, hogy milyen középtávú gazdasági prognózissal számol a kormány, ahogyan a válságadók sorsa sem ismert. A Költségvetési Felelősségi Intézet legutóbbi elemzésében épp arra mutatott rá, hogy a válságadók jelentős bizonytalanságot okoznak a beruházás aktivitás szempontjából.

8. Az egyes ágazatokat terhelő különadókból a kormány jövőre 155 milliárd forintos adóbevétellel számol az idei 161 milliárd forint után. Ez arra utal, hogy a kormány bízik abban: jövőre még nem kényszerül a telekomadó eltörlésére, amelyre a héten szólította fel Magyarországot az Európai Bizottság. A telekomadó (és a többi, 2010 őszén kivetett különadó) újabb jelentős kockázati tényező a költségvetési folyamatokra nézve, hiszen egy esetleges brüsszeli elkaszálás esetén duplán fájhat a büdzsének a telekomadó eltörlése (kiesik az adott évre várt bevétel és vissza kell fizetni a 2010-11-es évek befizetéseit).

9. A 2012-es törvényjavaslatban szereplő egyenleg nem tekinthető törvényileg megalapozottnak, hiszen a bevételi és kiadási előirányzatokat alátámasztó adózási jogszabályok és egyéb szaktörvények jelentős része még nem készült el, illetve nem volt megismerhető. Az egyik legfontosabb ilyen megalapozó jogszabály a bérkompenzációs rendszer lenne.Foglalkoztatást érintő változások

1. Kompenzációt kapnak a cégek az öt százalékos béremelésre.

Céltartalék szolgál az adórendszer átalakítása miatti kompenzációra a munkáltatók támogatására, amennyiben azok legalább öt százalékos béremelést hajtanak végre - olvasható a költségvetés tervezetében a központi alrendszerek előirányzatairól szólva. A céltartalékok sorából pedig az is kiderül, a kormány 84 milliárd forintot szán erre a célra.

A közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációja alcímen a költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatottak részére a 2012. évben, a jogszabály alapján; járó többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő; járulékok kifizetésére pedig 64 milliárd forint áll majd rendelkezésre.

2. Még mindig nem tudni, mennyi lesz a 202 ezer forint feletti jövedelem többletterhe.

A 202 ezer bruttó havi bér felett keresők esetében nem vezeti ki a kormány a szuperbruttót teljesen, de azt nem tudni, hogy a teljes szuperbruttó (azaz 27 százalékkal növelt) adóalap marad-e meg, vagy egy csökkentett mérték. Matolcsy szerint ez csak a 2012-es évre vonatkozik, de ennek tényleges technikáját a következő hetekben, hónapokban véleményezhetik.

3. Járulékkedvezmény a tartalékállományosok foglalkoztatására.

Giró-Szász András kormányszóvivő egy újságírói kérdésre reagálva kifejtette, hogy jövőre a központi közigazgatásból 5000 főt bocsát el az állam. Õk közel állnak a nyugdíjazásukhoz, ez tehát nem direkt létszámleépítés, hanem a párhuzamosságok megszüntetéséből fakad - vélekedett a kormányszóvivő.

Ahogy arról a napokban Rogán Antal is beszélt egy interjúban, ezek az elbocsátott közalkalmazottak valamilyen tartalékállományba kerülnek, amelyből járulékkedvezménnyel alkalmazhatják őket a vállalatok. 50 százalékos munkáltatói járulékkedvezményt kap az a munkáltató, aki a közszférából elbocsátottakat, és 100 százalékosat az, aki a korhatár alatti rokkantnyugdíjasokat alkalmazza

4. Dupla pénz közmunkára:

A Start-munka program megvalósításához a Munkaerőpiaci Alapban 132 182,5 millió forint kiadási előirányzat áll rendelkezésre a költségvetési tervezet szerint, amelynek részbeni forrása 50 000,0 millió forint költségvetési támogatás.

A Start-munka programok dologi és felhalmozási kiadásairól a Kormány egyedi döntéssel határoz.

Giró-Szász András szerint 200 ezren dolgozhatnak jövőre a Start-munkaprogramok keretében. A bruttó bérük 63 ezer forint lehet, erre ugyanúgy meg kell fizetni a 16 százalékos szja-t és az egészségügyi hozzájárulást, viszont nyugdíjjárulékot nem kell.

A Portfolio.hu véleménye szerint az idei, 2011-es MPA-ban 64 milliárd forint állt rendelkezésre a közfoglalkoztatásra. Látható tehát, hogy a kormány számára kiemelt cél a közfoglalkoztatási létszám bővítése. Ugyanakkor korábban a célszámként a 300 ezer fő hangzott el többször, például Orbán Viktortól is.

5. 10-11 százalékos munkanélküliség

Matolcsy szerint jövőre a munkanélküliségi ráta legrosszabb esetben 10-11 százalék lehet. A legutóbbi ismert adatok szerint, június-augusztus átlagában a ráta 10,8 százalék volt.

6. Kevesebb jut képzési támogatásra

A Munkaerőpiaci Alap jövő évi terv költségvetésének soraiból kiderül, hogy 27,6 milliárd forint jut majd foglalkoztatás és képzési támogatásokra. Idén erre 40,5 milliárd forintot különített el a költségvetés, ugyanakkor a teljesülés, azaz a keretből felhasznált támogatási összeg félévkor a 30 százalékot sem érte el. Kevesebb jut szakképzés és felnőttképzési támogatásra is, 23,4 milliárd forint az idei 33 milliárd forinttal szemben.

Álláskeresési támogatásra 67 milliárd forintot szán a tárca az MPA-ból, ami fele az idei 134 milliárd forintnak. A kormány már korábban csökkentette ezen támogatások jogosultsági idejét (maximum három hónap az álláskeresési járadéknál, álláskeresési segély pedig csak nyugdíj előtt öt évvel lehet igényelni), és a minimálbér napi összegében maximálta az álláskeresési járadékot,ezekből jöhet össze a megtakarítás.

A foglalkoztatást ösztönző normatív támogatásokra viszont három milliárd forinttal többet, 8,5 milliárd forintot szán.