Infostart.hu
eur:
385.09
usd:
331.62
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv

Csak elméletileg indulhatnak újra az ingatlan-árverések

Mától megszűnik a lakások árverezését tiltó kormányrendelet hatálya, ugyanakkor a szabályozás miatt még nem várhatóak a következő napokban, sőt hetekben sem árverezések. A jelenlegi kormány a múlt héten módosította az árverezési szabályokat, a Fidesz pedig még a választás első fordulója előtt megígérte, amíg nem talál megoldást erre a problémára, fenntartja a moratóriumot - ezt a párt szóvivője csütörtökön megerősítette.

Csak elvi időpont az április 15-e, mivel az árverezést végző társaságoknak a szabályok szerint nincs módjuk arra, hogy most rögtön kalapács alá vegyék a hitelt törleszteni nem tudó ingatlanjait.

Ugyan a jelenlegi kormány nem hosszabbította meg a moratóriumot, mint azt sokan várták, mindössze az árverezési szabályokat módosította, azonban így is hagyott lélegzetvételnyi szünetet az érintetteknek.

Az árverezés szabályait módosító kormányrendelet április 15-én lép életbe. Eszerint az adott lakásra, házra a licitet akkor lehet megkezdeni, ha az erről szóló hirdetmény legalább 45 nappal korábban közzétették, azaz június 1. előtt nem lehetséges árverezést végrehajtani.

A jogszabály előírja azt is, hogy csak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által ellenőrzött pénzügyi vállalkozások árverezhetnek el ingatlant, és kizárólag az adóhatóság internetes honlapjához kapcsolódó Elektronikus Árverési Felületen, amelyhez csak az ügyfélkapun keresztül lehet majd ajánlatot tenni. A licitek a meghirdetett időponttól kezdve három napon keresztül tartanak, érvényes ajánlatnak pedig az számít, ami az árverezés záró időpontjáig megérkezik és a becsült érték legalább 70 százalékát eléri.

A PSZF adatai szerint 920 ezer lakossági jelzáloghitelből mintegy 63 ezer az, ami 90 napnál hosszabb késedelemben van, ezeket érintheti elsősorban az árverezés veszélye, ugyanakkor végrehajtási szakaszban ennél jóval kevesebb, mintegy 20 ezer van. A portfolio.hu azt írja: piaci szempontból veszélyes is lehet akár a 20 ezer, akár a 60 ezer lakás piacra kerülése, mivel a válság miatt amúgy is csökkent a lakásvásárlások száma; tavaly az előzetes becslések szerint mintegy 110-120 ezer ilyen tranzakció volt, ennek megfelelően a lakásárak is csökkentek.

Az FHB lakásárindexe 2010-re is csökkenést prognosztizált, ha tehát újabb nagy mennyiségű lakás kerül a piacra, az tovább mélyítené ezt a negatív folyamatot. A portfolio.hu felvetette: több ingatlanpiac szakember szerint is megoldás lenne egy úgynevezett ingatlanalap létrehozása, amely a bajba jutott hitelesek ingatlanjait gyűjtené össze, az alapot az állam és a bankok együttesen jegyeznék, a lakástulajdonosok pedig bérlőkké válnának, amivel elkerülhető lenne a szociális probléma, azaz az utcára kerülés, és a gazdasági probléma, a piaci nyomás elkerülése is.

A Fidesz a kampányban azt ígérte, hogy amíg nem talál megoldást, addig fenntartja a moratórium hatályát. Ám, mivel a moratóriumot nem hosszabbította meg a jelenlegi kormányzat, hanem ehelyett erőteljesebben szabályozta az árverezés rendszerét, kérdés, hogy mit tud tenni majd a megalakuló kormány. A Fidesz sajtóosztályától azt az ígéretet kaptuk, hogy hamarosan válaszolnak erre a kérdésünkre.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×