A tanács korábban a GDP 2,2 százalékos növekedésével számolt, ezt most fél százalékponttal magasabbra, 2,7 százalékra módosította. Ez még a szlovák pénzügyminisztérium, a Szlovák Nemzeti Bank és az Európai Bizottság által jelzett növekedési prognózisoknál is derűlátóbb adat. 2025-ben és az azt követő két évben pedig még ennél is magasabb, mintegy 3 százalékos éves növekedésre számíthat a szlovák gazdaság a Költségvetési Tanács hétfőn ismertetett adatai alapján.

A tanács elemzői szerint elsősorban a háztartások növekvő fogyasztásának köszönhető az idei javulás, a jövő évtől kezdve viszont a világgazdaság és a nemzetközi kereskedelem erőteljesebb fellendülésének ösztönzésére már az export is jóval nagyobb mértékben hozzájárul majd Szlovákia bruttó hazai termékének növekedéséhez.

Az elemzők szerint nem kell attól tartani, hogy az infláció újra az egekbe szökne.

„Az erőteljesebb gazdasági növekedést jelentősen mérsékeltebb inflációnak kell támogatnia, amely a 2028-ig tartó előrejelzési időszakban várhatóan csak egyszer haladja meg a 3 százalékot, mégpedig jövőre, amikor az államilag szabályozott árak nagyobb növekedése várható. Ezt követően azonban az áremelkedés üteme tovább mérséklődhet, ami a nyersanyagárak csökkenésének lesz köszönhető” – jegyezték meg a Költségvetési Tanács elemzői az előrejelzésükhöz fűzött kommentárban.

A pozsonyi Új Szó napilapban ismertetett előrejelzés szerint az alacsonyabb infláció és az erőteljes nominális bérnövekedés a reálbérek növekedésére is pozitív hatással van. A Költségvetési Tanácsnál úgy számolnak, hogy az inflációt is figyelembe vevő reálbér idén átlagosan 5 százalékkal nőhet, ami fogyasztásra ösztönzi majd a háztartásokat. Az előttünk álló években is további emelkedés várható a szlovák reálbérekben, noha az már nem lesz annyira dinamikus, mint az idén. Az előrejelzések szerint a szlovák államháztartási hiány 2024-ben még elérheti a GDP 5,7 százalékát, négy év múlva azonban a GDP 3,9 százalékára esik vissza.

A Költségvetési Tanács elemzői úgy látják, hogy a jelenlegi becslésben a lefelé mutató kockázatok kissé túlsúlyban vannak a felfelé mutató kockázatokkal szemben.

A szlovák kötvények megnövekedett kockázati prémiumát és az emelkedő kamatköltségeket jelentős rizikófaktornak tartják az előrejelzés szempontjából. „Ezek a jövőben korlátozhatják a termelő beruházásokat és a közszolgáltatások minőségét” – jegyezték meg a Költségvetési Tanács elemzői.