Az európai parlamenti választás valódi lakmuszteszt volt, lényegében a korábbi közvélemény-kutatásokat megerősítette. A hatalmon lévő hárompárti koalíció alig több mint három százalékkal kisebbségben kormányoz. Az igazi vesztesek a koalíció pártjai, a Zöldek több mint 8 százalékot vesztettek és 11 százalék fölött végeztek, az SPD, a Szociáldemokrata Párt történelmileg a legrosszabb eredményét hozta 13,9 százalékkal, és a harmadik párt, az FDP szűken elérte azt az 5 százalékot, ami szükséges ahhoz, hogy az Európai Parlamentbe reprezentálja magát – értékelte a német belpolitikai helyzetet Kiss J. László az InfoRádió Aréna című műsorában.
A Budapesti Corvinus Egyetem emeritus professzora a nyertesek közé sorolta egyértelműen a CDU/CSU-t, a két párt együtt 30 százalékot ért el, amit a közvélemény-kutatások már előre jeleztek. A baloldali, Sahra Wagenknecht-féle párt először mérettette meg magát, és 8 százalékot ért el, és az AfD, amelyre rendkívül nagy nyomás nehezedik, 16 százalékot ért el, ez a 2019-es eredményekhez képest több mint 4 százalék.
"Ezek a tendenciák egyéves távlatban is némi perspektívát mutatnak, de
nem számolok azzal, hogy előre hozott választások lesznek,
hiszen a kormánypártok esetleg még rosszabb eredményt érnének el, és gyakorlatilag a partnerválasztás egy új koalícióban is meglehetősen nehéz lenne, így ez a kormány evickélni fog egészen 2025 szeptemberéig" – vélekedett a külpolitikai szakértő.
Kiss J. László úgy látja, a kialakult helyzet nagy nyomás alá helyezi a koalíciót, különösen azért, mert az FDP "kvázi ellenzék" a kormányban, mert más ideológiai megközelítéssel rendelkezik, de épp ezért a leginkább ki van téve annak, hogy a saját identitását elveszítse. Minden kérdésben az éles álláspontok kerülnek előtérbe, ráadásul ezt sokszor kiviszik a közvélemény elé, ami miatt romlik a koalíció megítélése.
Az egyik vitapont a 2025-ös költségvetés, ahol az a kérdés, hogy visszatérnek-e a takarékossági politikához, ahhoz az adósságfékhez, amely nem engedi meg, hogy hitelfelvételben bizonyos határokat túllépjenek – ezt támogatják a liberálisok, élükön a pártelnök-pénzügyminiszterrel, Christian Lindnerrel –, de a koalíció két nagyobb pártja szerint ebben a helyzetben nem takarékoskodni kell, hanem inkább beruházni. Egy másik probléma, hogy Németországnak nem várt kiadásai is vannak, itt példaként az Ukrajnának nyújtott milliárdokat említette a professzor, hogy jelezze, a költségvetés kérdése mindig szakítópróba lesz.
Szintén feszültséget szül a szociális segélyrendszer, a Bürgergeld rendszere, mert 1,1 millió ukrán menekült érkezett, és közülük nagyjából hétszázezer kapja a havi 565 eurós támogatást minden feltétel nélkül. "A szabad demokraták azt mondják, hogy ez nem más, mint egy feltétel nélküli alapjövedelem. Ezt ingyen kapják, és tulajdonképpen a munkanélküliséget finanszírozzák.
Ez a társadalmi igazságérzetet zavarja, ugyanakkor Ukrajnát segíteni kell"
– mondta Kiss J. László.
A felvetésre, hogy Olaf Scholz kancellárnak joga van-e felülbírálni a pénzügyminiszterét, a szakértő úgy reagált, hogy a német alkotmány értelmében ezt megteheti, csakhogy Scholz is volt pénzügyminiszter, tisztában van azzal, hogy egy ilyen lépés milyen kockázatokkal jár, de egyben az is a feladata, hogy a koalícióban tartsa mind a másik két pártot.
A legnagyobb ellenzéki párt, a CDU/CSU korábban a baloldali pártokhoz képest nem tudott igazán alternatívát nyújtani, mert besodródott a merkeli időszakban balközépre, de most egy sor kérdésben, főként a gazdaságpolitika, menekültpolitika területén elhatárolódott a szociáldemokraták álláspontjától, de így is csak a választók 30 százalékát érte el, pedig korábban CDU/CSU a 40 százalékos küszöb felett volt. "Ahhoz, hogy a CDU/CSU a hatalmon lévő szociáldemokratákkal szemben egy kritikus és alternatív programot tudjon biztosítani, a merkeli korszakot is kritikailag kellene feldolgozni. Ez egy nagyon kényes kérdés, mert a Merkel-korszakban a CDU és a CSU is a társtettese volt annak a politikának, amit a nagykoalíció megvalósított" – mondta Kiss J. László.
Kitért külön az Afd, az Alternatíva für Deutschland megerősödésérére is, mert a szélsőjobboldalinak minősített pártot eddig kihagyták a tartományi koalíciókból is, de az ősszel Türingiában a tartományi választáson az AfD és a posztkommunista Baloldal akár a szavazatok több mint ötven százalékát is elviheti. Állandó kérdés, hogy a CDU hogyan viszonyul az AfD-hez, és a pártnak van egy olyan döntése, hogy sem a baloldali, sem a jobboldali pártokkal nem lép koalícióra. Ugyanakkor Friedrich Merz, a CDU elnöke és potenciális kancellárjelöltje azt mondta, hogy tartományi szinten vagy az alatt a párt helyi szervezetei döntsenek a lehetséges együttműködésről.
"A tűzfalpolitika ellenére fölvetődik a kérdés, ha egy pártra közel tízmilliós nagyságrendben szavaznak, demokratikus dolog-e elszigetelni
és azt mondani, hogy nincs semmifajta együttműködés, miközben kommunális szinten van" – mondta Kiss J. László, és arra figyelmeztetett, hogy ez a döntés már ősszel Türingiában előkerül, amikor lehet, hogy a középpártok kisebbségben lesznek. Ugyanakkor azt is kiemelte, hogy ez nehezen fog kiterjedni országos szintre, mert "a pillanatnyi CDU-vezetésben ez a kör négyszögesítése lenne", noha az AfD-ben nagyon sok volt CDU-s is van.
Az AfD-t vizsgálja az Alkotmányvédelmi Hivatal, és már olyan felvetés is elhangzott kormánypárti körökből, hogy tiltsák be a pártot, de Kiss J. László jelezte, noha nem lenne példa nélküli Németország történetében, de szerinte tízmillió ember véleményét már nem lehet figyelmen kívül hagyni. Azt is felidézte, hogy az AfD protestpártként indult, de mára a keleti tartományokban már regionális néppárttá vált, és ezt mutatják az EP-választás eredményei is.
"Egy Donald Trump nevezetű politikus Amerikában hatalomra juthat, de Németországban egy olyan politikus, akit az Alkotmányvédelmi Hivatal vizsgál huzamosabban, nem. A többség nem minden, hanem a demokrácia megőrzése az. Ez visszamegy a weimari időkre, hiszen a nemzeti szocialista mozgalom idején
a weimari rendszer önmagát demokratikus úton számolta föl, és épp ezért, ha ilyen veszély van, akkor Németországban a többség sem számít"
– hangsúlyozta a külpolitikai szakértő.
A 2025-ös általános választásokra már jelentkeznek is a kancellárjelöltek, egy minapi interjúban Olaf Scholz is jelezte, hogy újraindul, és ő lesz az SPD kancellárjelöltje, bár a népszerűségi mutatói erre nem jogosítanának föl. "Mindennek nevezhető, de karizmatikus embernek nem. De sokak számára a stabilitást, a nyugodt erőt testesíti meg" – mondta a kancellárról. Az ellenzéki oldalon bonyolultabb a helyzet, a CDU/CSU-nál általában a CDU-elnök a kancellárjelölt, de most Friedrich Merz mellett vannak trónkövetelők: az egyik Markus Söder CSU-elnök, bajor kormányfő, a másik Hendrik Wüst észak-rajna-vesztfáliai CDU-miniszterelnök.
Az AfD előretörésére lehet reakció az, hogy a kormány elkezdett foglalkozni a menekültkérdéssel, de a CDU-nak a legújabb programjában is szerepel az, hogy a menedékelbírálást harmadik országban kell végezni. A múlt héten a kormány és a tartományok miniszterelnökei találkoztak a menekültpolitikával a középpontban, de nem jutottak nagy eredményre a szakértő szerint. Most a tartományok lehetőséget kapnak arra, hogy listát állítsanak össze azokról a menekültekről, akik büntetőeljárás alatt állnak, és már ki kellett volna őket utasítani az országból, csakhogy Afganisztánba jelenleg nem lehet senkit sem visszatoloncolni. Más országokkal is visszafogadási egyezményeket kellene kötni, hogy a saját állampolgárait fogadja vissza, de ez sok alkalommal a kölcsönösséget nélkülözi – figyelmeztetett.
Kedvezőtlen hatással lehet a német gazdaságra, ha az Európai Unió júliustól bevezeti a büntetővámot a kínai elektromos autókra, mert a német autógyárak az autóik 25 százalékát Kínába adják el, és ha kínai ellenintézkedések jönnek, azok érintik a német autógyárakat, amelyek most próbálják a régi lendületüket visszaszerezni – magyarázta Kiss J. László, emiatt is óvatosságra intené a döntéshozókat. Robert Habeck alkancellár már Pekingben próbált közbenjárni, és létre is hoznak egy bizottságot, mert a német autóipar még mindig a német gazdaság gerince, ezért szerinte valamilyen kompromisszumot kell találni.
A német védelmi minisztériumban modelleket készítenek a sorkötelezettség felélesztéséről. A professzor felidézte, hogy a demokratikus Németország 1945 után egy pacifista, antimilitarista szellemben jött létre, és e tekintetben az orosz–ukrán háború korszakváltást hozott. Ennek egyik része a védelmi költségvetés növelése, a másik a sorkatonaság kérdése, amelyet még 2011-ben Angela Merkel szüntetett meg.
"Ilyen német örökségben, politikai kultúrában, ahol a pacifizmusnak mély gyökerei vannak, ez nem egy nyerő program"
– vélekedett Kiss J. László, és hozzátette, már finomítottak is elképzeléseken, és a svéd modellt akarják alkalmazni, ami azt jelenti, hogy összeírják a sorköteleseket, de nem mindenkit hívnak be, csak annyi embert, amennyire a védelemnek szüksége van.