Jelentősen szigorítaná a bankok hitelkihelyezését a Magyar Nemzeti Bank. Eszerint a háztartási hiteleknél annak, aki legfeljebb havi nettó 250 ezer forintos fizetést kap, a törlesztő részlete forinthitel esetében nem haladhatja meg jövedelme 30 százalékát, az euróhitelek esetében a 23, más devizák esetében a 15 százalékát.

Magasabb jövedelműek esetén természetesen megengedőbb lenne a szabályozás, havi 500 ezer forintos nettó jövedelemig 40, 31 és 20 százalék lenne az arány. Aki havi félmillió forintnál is többet visz haza, az forinthitel esetén akár a jövedelme 50, euróhitelnél a 38, más hitelnél fizetése 25 százalékát fordíthatná törlesztésre a hitelösszeg megállapításakor.

A Napi Gazdaság érdeklődésére az FHB-nál elmondták, hogy a két nehezen elfogadható elem a forinthitelek jövedelem-korlátozása, illetve az, hogy a publikált tervezet szerinti intézkedés jelentősen nehezítené, akár el is lehetetlenítené a korábban felvett hitelek átalakítását. Tehát jelentősen csökkennek a lehetőségei az olyan ügyfeleknek, akik a kamatok kedvezőbb alakulásakor szeretnék kiváltani új, számukra előnyösebb hitellel a meglévőt.

Az Otthon Centrum hitelezési központjának vezetője, Bánfalvi László szerint egyenes következmény lenne a piaci mobilitás jelentős csökkenése. A szakember a lapnak megismételte azt, amit korábban az InfoRádiónak is elmondott: ezt az intézkedéshalmazt együttesen már biztosan nem bírja el a piac.

Az FHB szakemberei úgy látják, hogy a hazai hitelkínálat már nagyon szigorú feltételein az MNB tervezet szerinti további szigorítás után a ma hitelképesnek értékelhető új ügyfelek közül csak minden másodiknak lenne esélye lakossági jelzáloghitelhez jutni.

Érdemes lenne megfontolni a devizanem mellett az igazolható hitelcél alapján is a szabályozás mértékének differenciálását, a szabályozást pedig összességében is az Európai Unió általános javaslatainak készülőben lévő tartalmához igazítani.

A gazdasági napilap információi szerint egyébként akad bank, amelynek lakossági hitelportfoliójában jelenleg 65 százalékos azoknak az ügyfeleknek az aránya, akik az új feltételek életbe lépése után nem juthatnának kölcsönhöz, az átszerződés alatt állóknál pedig a 95 százalékot is elérheti ez az arány. A jövőben ez komoly gondokat okozna.

A fennálló állományra ugyan természetesen nem kellene alkalmazni az új szabályokat, de a szerződések bármilyen okból bekövetkező módosításánál (például kisebb lakás nagyobbra cserélésének igénye, de akár törlesztési nehézségek miatti átstrukturálás) gátat jelenthet.

A Citibanknál most elemzik, milyen hatása lenne a tervezett intézkedéseknek az üzletmenetre, a piacra, illetve azt, hogy azok milyen makrogazdasági hatásokkal járnának. Meggyőződésük szerint azonban a kötelező csatlakozáson alapuló pozitív adóslista létrehozása kritikus fontosságú lenne az ügyfelek hitelkitettségének menedzselése érdekében.

A Budapest Banknál kiemelték: a hitelkondíciók adminisztratív szigorítása a hitelezési volumenek további csökkenéséhez vezethet, ami a magas szerzési költségek miatt rövid távon inkább drágíthatja a lakossági hiteleket.

Lízing: már bevezettek a megfelelő korlátokat

Nem történt más, mint egy haldokló piacba még egyet belerúgtak - kommentálta a lapnak az egyik lízingcég vezetője az MNB azon javaslatát, amely hatvan hónapban maximalizálná a gépjárműhitel és-lízing esetében a futamidőt.

A lízingcégek képviselői szerint az alsó szegmensekben egyszerűen képtelenek lesznek e feltételek mellett kocsit értékesíteni a kereskedők. A futamidő rövidítés mellett ugyanis rendkívül komoly korlátot jelent majd, hogy 20 százalékos önerővel csak forintalapon finanszírozott autót lehet majd kivinni a szalonokból, euróalapon maximum 62, egyéb deviza esetében pedig 40 százalék lehet a hitel/fedezet arány.

Forintalapon ma a gépjárműpiacon nem lehet finanszírozni - vélekednek a szakértők, akik szerint, ha erre kényszerítik a piacot, még kevesebb lesz a finanszírozás.

Érthetetlen, hogy az MNB miért akar új szabályozást, amikor már bőven az IMF-hitelfelvétel után, tavaly december közepén napvilágot látott a PSZÁF-nak a gépjármű-finanszírozás területén feltárt kockázatok kezelésére hivatott, úgynevezett SREP-szabályozása.

Ez pedig 20 százalékos elvárt önrésszel és maximum 96 hónapos futamidőben határozza meg az elvárt feltételeket, többlettartalék-képzésre utasítva az ettől eltérő üzletpolitikát folytató bankokat, lízingcégeket. A szabályozás egyre jobban működik, a piac pedig egyelőre áll.

Katasztrofális lakáspiaci hatások

A jegybank által javasolt hitelkorlátozási lépések szakértők szerint katasztrofális következményekkel járhatnak a lakáspiacon, az új lakások építése teljes egészében le is állhat.

A tervezett korlátozást elfogadhatatlannak nevezte a lapnak nyilatkozva Varjasné Székely Éva. A Magyar Lakásépítők Országos Szövetségének elnöke szerint az új lakások építése már most is szinte teljesen leállt, a hitelszűkítés azonban minden lehetséges kilábalást ellehetetlenít.

A Magyar Ingatlanszövetség (Maisz) főtitkára, Kispál Sándor is különösen az új lakások esetében tart komoly gondoktól. Mint elmondta, a 12-18 millió forintba kerülő ingatlanoknál hitel nélkül nem képzelhető el az értékesítés. Az amúgy is csökkenő vásárlóerő mellett a hitelfelvételi szigorítás drasztikus visszaeséssel járhat.

Az Otthon Centrum hitelezési központjának vezetője, Bánfalvi László úgy véli, hogy a középkategóriás ingatlanok válhatnak teljesen eladhatatlanná. A luxusszegmensben jelenleg is inkább a készpénzes vásárlás a jellemző, a kimondottan kicsi, illetve olcsóbb használt lakásoknál pedig a tapasztalat szerint a hitelhányad jelenleg sem haladja meg a korlátozás szerint tervezettet.