Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint Európán eluralkodott a pandémiás fáradtság. Bojti Andrea szerint ez természetes jelenség, mert az emberi faj alapvetően társas lény, és nagyon nehéz számára, hogy izoláltan élje mindennapjait. Mindez nagyban függhet a kulturális hagyományoktól, különbségektől is: nemcsak az európai nemzetek sokszínűek ebből a szempontból, hanem Magyarország határain belül is nagy különbségek fedezhetők föl. Vannak, akik nyitottabbak, extrovertáltabb személyiségek, míg mások zárkózottabbak, akiknek kevésbé lehet megterhelő a mostani helyzet.

Jól elkülöníthető az is, hogy a gyerekek a különböző életkorukban miként viselik a távolságtartást. A kisebb gyerekeknél, akik még nem élnek közösségi életet, természetesebb, hogy egyedül vannak otthon a szüleikkel. Igazán nagy változás kamaszkorban tapasztalható, amikor a fiatalok személyiségfejlődése abban a szakaszba lép, amikor a társas kapcsolatok egyre inkább dominálnak, és

ha épp ebben korlátozzuk őket, komolyabb pszichés problémák alakulhatnak ki.

A szakember arra is kitért, egyértelmű jelei vannak annak, hogy míg a tavasszal a közvélemény összetartott, „megtapsolta az egészségügyet” és az otthonmaradás mellett tette le voksát, egymást is biztatva erre különféle kampányokban, addig ez mára nagyon megváltozott, és pont az ellenkezőjébe fordult.

A pandémiás fáradtság egyelőre ismeretlen jelenség, de az már most is tény, hogy

nagyon sokat romlott a lakosság mentális állapota.

Sokan keresik a járvánnyal kapcsolatos szorongásos tüneteikkel a pszichológusokat, illetve megnőtt a hipochondriával összefüggésbe hozható eseteknek a száma. És bár tanulmány erről még nem készült, így egyelőre csak szakmai tapasztalatok vannak, Bojti Andrea biztosra veszi, hogy hosszú távon a lelki munkával is foglalkozni kell majd a járvány kapcsán.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!