Címke: salát gergely (61 cikk)

Kína számos, az Egy övezet, egy út programja keretében megépített infrastrukturális projektje tele van szerkezeti hibákkal – erről ír a The Wall Street Journal. Az amerikai lap szerint 2016-os átadása óta már több ezer repedés jelent meg egy ecuadori vízierőművön, de hasonló problémák jelentkeztek pakisztáni, ugandai, angolai beruházásoknál is. Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa szerint a probléma nem rendszerszintű.

Végigsöpört a koronavírus-járvány Kínán, miután Peking egy hónapja váratlanul jelentősen enyhítette korábbi korlátozó intézkedéseit. Ez hatással lesz a kínai gazdaság rövid távú teljesítményére is. A várható globális hatásokról a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatójával beszélgettünk.

Az Egészségügyi Világszervezetet rendkívül aggasztják a Kínából érkező értesülések, amelyek szerint a zéró-Covid-szabályozás enyhítése óta súlyos koronavírus-járványhullám alakult ki az országban. Nemzetközi sajtóértesülések alapján a kórházak és az intenzív osztályok tele vannak, a hét végén pedig halottas kocsik hosszú sora állt a Covid-19 miatt kijelölt krematóriumnál. Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa szerint Pekingnek nem volt más választása, fel kellett oldania a korlátozásokat.

Kivezették a Kínai Kommunista Párt kongresszusának záróüléséről az ország előző elnökét. Hu Csin-tao értetlenkedve fogadta a helyzetet, még a jelenlegi államfővel, Hszi Csin-pinggel is próbál beszélni, mielőtt távozott. Salát Gergely sinológus szerint akár az is előfordulhat, hogy a jelenettel az egyszemélyes hatalmat építő Hszi Csin-ping üzenni akart.

Hiszi Csin-ping a harmadik pártfőtitkári ciklusát kezdheti meg Kínában, és ezzel ledönt egy tabut, de nem megy szembe az írott szabályokkal – mondta Salát Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa az InfoRádió Aréna című műsorában. A Kína-kutató beszélt a régi-új vezető politikai hátországáról, a kínai hatalomgyakorlás módszeréről, a magántőke és a kommunista párt ellentmondásos viszonyáról, a bíróságok és a jegybank szerepéről, illetve arról, hogy mit is keresnek a nyugati közvélemény-kutatók Kínában.

Vasárnap kezdődik a Kínai Kommunista Párt huszadik kongresszusa, amelyen az országot vezető Hszi Csin-pinget várhatóan harmadik ciklusára is megválasztják a párt főtitkárának. Áttekintik és meghatározzák az ország fejlesztésének hosszú távú stratégiai céljait is, a kongresszus azonban zárt ajtók mögött zajlik és a napirendi pontok sem nyilvánosak. Salát Gergely sinológus szerint az esemény egyszerre kiemelkedő és súlytalan.

A sinológus, egyetemi docens Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozójának jelentőségét elemezte kérdésünkre. Úgy látja, Kína továbbra is érdekei szerint egyensúlyozik a Nyugat és Oroszország között.

A határok hermetikus lezártsága miatt elképzelhető, hogy valóban csak most érte el a koronavírus-járvány Észak-Koreát, ám az oltatlanság és az egészségügy általános helyzete miatt ez nagy veszélyt jelent a lakosságra – véli Salát Gergely sinológus, egyetemi docens.

Amerikának nem a gazdaságilag törpe Oroszország, hanem Kína az igazi ellenfele – mondta Salát Gergely Kína-kutató az InfoRadió Aréna című műsorában. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa szerint Pekingnek Amerika gazdasági offenzívái miatt szüksége van szövetségesre és ebben Oroszország lehet az egyetlen stratégiai partner, de közben a kínai gazdaság ezer szállal kötődik a Nyugathoz.

Tabukat döntött le Európában az ukrajnai háború, ilyen a skandináv országok fegyverszállítása vagy Németország újrafegyverkezése – mondták a Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértői egy online kerekasztal-beszélgetésen.

Kína egyelőre diplomatikusan távol tartja magát az orosz–ukrán konfliktustól; a pekingi vezetés most alakítja ki álláspontját a kérdésben – mondta az InfoRádióban Salát Gergely. A sinológus szerint most a Nyugat hozzáállásán múlik, hogy Kína kinek az oldalára áll. Hozzátette: ha leáll az orosz gázszállítás Európába, Kína ezt nem tudja átvenni.

Szembenállás több területen is van a két birodalom, Kína és az Egyesült Államok között, de azon megoszlanak a vélemények, hogy hidegháborúnak kell-e ezt nevezni – fogalmazott a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója. Mészáros Tamás, a japán Keio Egyetem doktorjelöltje szerint ez még az olyan szektorokban sem érezhető, amelyeket az Egyesült Államok külön próbált sújtani.

A 2000-es években lett tudatos politika Kínában a soft power. Kínát külpolitikája is népszerűvé teszi, amely arról szól, hogy nem szól bele más országok belügyeibe – mondta az InfoRádióban Salát Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.

Felforgató tartalmak kiadásának gyanújával őrizetbe vették a hongkongi ellenzéki körökben népszerű Stand News hírportál korábbi és jelenlegi főszerkesztőjét, valamint több, a portálhoz köthető embert szerdán Hongkongban. Salát Gergely a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa az InfoRádiónak azt mondta: a pekingi vezetés a vállalt 50 év felét sem várta meg azzal, hogy „megoldják” az úgymond hongkongi problémaforrást.

Salát Gergely sinológus szerint új aktualitások vannak, amelyek miatt a felek a másik érdekeit nem sértő céljukhoz támogatást szereznének.

Több évtizedes folyamat lehet, amíg a szénre épülő kínai energiamixet teljesen környezetbarát technológiákra állítják át – mondta Salát Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezetője, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója az InfoRádió Aréna című műsorában. A Kína-szakértő beszélt az energia- és nyersanyaghiány következményeiről, az Evergrande csődjének hátteréről és a chiphiány kínai megoldásáról is.

Legalább 38 kínai harci repülőgép jelent meg Tajvan légterében múlt hét végén a Kínai Népköztársaság 1949-es megalakulásának évfordulóján. A tajpeji nemzetvédelmi minisztérium szerint a repülőgépek között a kínai hadsereghez tartozó vadászrepülőgépek és bombázók is voltak.

Több területen is újabb frontvonalak nyíltak Kína és a nyugati világ között - mondta a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója

A tálibok Kína segítségét várják Afganisztán újjáépítését. Egyik szóvivőjük azt közölte: kínai partnerekkel tervezik modernizálni a rézbányákat. Bár az afganisztáni nyersanyagokra Kínának is szüksége lenne, mégis vita van arról, hogy érdemes-e ott befektetni – mondta az Inforádiónak Salát Gergely sinológus.

Karácsony Gergely és Baranyi Krisztina ellenzéki polgármesterek erős tiltakozásnak szánják az utcaátnevezéseket a kormány Fudan Egyetemet illető terveivel szemben. A ferencvárosi kerületi vezető nem számít diplomáciai botrányra, a Kína-szakértő viszont igen.