A The Wall Street Journal által megírt ügyeknek két olvasatuk van Salát Gergely szerint. Egyrészt az amerikaiak nyílt célja megállítani Kína térnyerését, ez a kommunikációban is így van: az amerikai lapok azért nem teljesen függetlenül az amerikai érdekektől részt vesznek azokban a médiahadjáratokban, amelyek a kínai kapcsolatok fokozásától vagy javításától akarják elvenni a világ többi országának a kedvét.

"A sok ezer külföldön végigvitt és milliónyi hazai projektből, hogy a Wall Street Journal talál néhányat, amivel gond van, nem biztos, hogy reprezentatív. Másrészt viszont a kínai építőipari beruházásokkal szoktak lenni problémák. Nem kell ahhoz Kínába menni egyébként, hogy egy épületnél építési minőségi problémák legyenek. Azt gondolom, hogy nem rendszerszintű a probléma a kínai projektekkel, de bőven előfordulhatnak gondok. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a kínaiak bármit képesek bármilyen minőségben megépíteni, megcsinálni, de

mindig olyan minőségben építik meg, amennyire számonkérik rajtuk.

Hogy úgy mondjam, nem német standardok szerint dolgozó országban, mint mondjuk Ecuador vagy Zambia, valószínűleg a kínai beruházók se lesznek olyan gondosak, mint a világ más területén” – vont konklúziót a sinológus.

Ez az üzleti érdekük is, ha jó minőséget kérnek tőlük jó pénzért, elő tudják állítani, például a mobiltelefonjaikra nem szokott panasz lenni, ha viszont olcsóbb, rossz minőségű termékekre van igény, akkor annak felelnek meg – fűzte hozzá.

A járműgyártásról általában azt mondta Salát Gergely, hogy azon a téren egyre jobbak.

„Attól függ, milyen járműről van szó. Például a vasúti szerelvényekben, mozdonyokban, gyorsvasutakban abszolút világelsők, ott probléma nincsen velük. Hagyományos személygépkocsikban kevésbé, nem is látunk kínai kocsikat a nyugati utakon, ebben nyilván a mi piacvédelmünk is benne van, de valóban azért a helyi fejlesztésű kínai kocsi nem biztos, hogy felveszi a versenyt egy német vagy japán kocsival, az elektromos autókban pedig megint csak ők képviselik a világszínvonalat. Míg mi továbbra is a benzin- és dízelüzemű autógyártást fejlesztettük, ők

szépen, sutyiban megcsinálták a világ legnagyobb elektromosjármű-iparát,

beleértve a buszokat. Miután ők találták ki a sztenderdeket, ők találták ki a különböző megoldásokat, ők számítanak technológiailag is első számúnak ezen a területen” – mondta Salát Gergely.

Szerinte a 90-es évekre még igaz lehetett az az alaphozzáállás, hogy a kínai gagyi. A kínai nagyvárosok felhőkarcolóiból sok már évtizedek óta áll, és nagyon jó minőségűek. De Kínán belül is vannak pocsék építkezések.

Utóbbira mondott egy szomorú példát is: „2008-ban volt egy nagy botrány, amikor egy nagy földrengésben rengeteg iskolás gyerek meghalt, mert azon a környéken egyszerűen kilopták a cementet az iskolák alapozásából.”

(Nyitóképünkön a pályatükröt készítik elő a második vágánynak Kunszentmiklós-Tass és Szabadszállás között, a megújuló Budapest-Belgrád vasútvonal Budapest-Kelebia szakaszán zajló felújítások közben 2022. október 19-én. A tervek szerint 2025-re készül el a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítése és fejlesztése, az első olyan beruházás, amelyet Magyarországon kínai partnerekkel közösen, az Európai Unió szabályai szerint hajtanak végre.)