eur:
385.24
usd:
354.88
bux:
0
2024. május 22. szerda Júlia, Rita
TAIPEI, TAIWAN - MARCH 27: Taiwans President Tsai Ing-wen gives a speech at a memorial event for the late Prime Minister of Japan, Shinzo Abe, on March 27, 2023 in Taipei, Taiwan. Taiwans President Tsai Ing-wen will visit the U.S., as President Biden urged China not to overreact ahead of the visit. (Photo by Annabelle Chih/Getty Images)
Nyitókép: Annabelle Chih/Getty Images

Salát Gergely: a tajvani elnök észak-amerikai kitérője az orosz–ukrán háborúra is hatással lehet

Hivatalosan megkezdte tíznapos közép-amerikai látogatását a tajvani elnök. Közben azonban kétszer is „átugrik” az Egyesült Államokba, ahol a tervek szerint találkozik Kevin McCarthyval, az amerikai képviselőház elnökével. A találkozó diplomáciai jelentőségéről Salát Gergely sinológust, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársát kérdeztük.

Caj Jing-ven egyesült államokbeli kitérőjét Kína provokációnak nevezte. Salát Gergely szerint, miután az utóbbi időben Peking egyre gyakrabban „dobálódzik” ezzel a bírálattal, kissé kezd inflálódni a fogalom, de azért a keménység megmaradt, és egyértelműen úgy fogják fel a kínaik a helyzetet, hogy az amerikaiak azt a konszenzust feszegetik, amely Richard Nixon 1972-es kínai látogatása óta fennáll, miszerint Tajvan függetlenségét az amerikaiak nem ismerik el, még olyan áttételes módon sem, hogy mondjuk egy magas rangú tengerentúli politikus fogad egy tajvani vezetőt.

Az Egyesült Államok szerint a látogatás összhangban van a korábbi amerikai gyakorlattal, vagyis a Tajvannal folytatott nem hivatalos kapcsolattal. "Noha a fogalmazással Washington is óvatos, mindeni számára világos, hogy ha Amerika harmadik legfontosabb közjogi méltósága fogadja a tajvani elnököt – aki természetesen a kínaiak nem elnöknek, hanem csak vezetőnek neveznek –, akkor az nem csak egy kellemes találkozó lesz, ahol a gyerekeikről beszélgetnek, vagyis

semmiképp nem tekinthető egy száz százalékig magánjellegű ügynek"

– magyarázta a sinológus.

Kína a találkozó miatt határozott válaszlépéseket helyezett kilátásba. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa szerint ez lehet akár egy hadgyakorlat a sziget körül. Emlékeztetett: Caj Jing-ven hatodjára látogat „átutazóban” az Egyesült Államokba, tehát nem egy teljes újdonságról van szó. Fél évvel ezelőtt Nancy Pelosi amerikai házelnök Tajvanra látogatott, mire válaszul Kína minden idők legnagyobb hadgyakorlatába kezdett Tajvan körül. A szakértő szerint kivethetnek kereskedelmi szankciókat is Tajvanra, de olyan diplomáciai offenzívával is nyomást gyakorolhat Kína, amire egyébként az elmúlt hetekben már sor került, hogy megpróbálja elcsábítani Tajvan maradék szövetségeseit.

Salát Gergely arra is felhívta a figyelmet, hogy az amerikaiak évtizedek óta „játszanak” azzal, hogy nem állnak bele 100 százalékig a tajvani kapcsolatokba, de nem is határolódnak el tőlük. Ezt nevezik

stratégiai kétértelműségnek

– jegyezte meg. Bár nem mondják ki, hogy közeledtek, nyilván az, hogy egy magas szintű közjogi méltóság találkozik a tajvani elnökkel, olyasmit sugall, hogy azért nem teljesen tartják Kína részének a szigetet.

A sinológus úgy véli, a mostani, újabb amerikai–kínai konfliktus befolyással lehet az orosz–ukrán háború rendezésére is, legalábbis abból a szempontból, hogy Peking számára világossá válik, Washington még a gesztusok szintjén sem hajlandó bármint is tenni azért, hogy ne támogassák az oroszokat, vagy hogy ne vegyenek részt esetleg a szankciókban.

„Ez egy egyértelmű üzenet Kínának, hogy semmi jóra nem számíthat”

– fogalmazott.

Salát Gergely azzal kapcsolatban, hogy Volodimir Zelenszkij a napokban Kijevbe invitálta Hszi Csin-ping kínai elnököt, röviden azt mondta: erre a látogatásra semmi esély nincs.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Havasi Katalin az oltásellenes lobbiról: egy szűk, de hangos csoport akciózik

Havasi Katalin az oltásellenes lobbiról: egy szűk, de hangos csoport akciózik

A Magyar Gyermekorvosok Társaságának főtitkára szerint az oltásellenes mozgalmak célja, hogy megrendítsék a szülők bizalmát a védőoltásokban, pedig bizonyítottan nem okoznak maradandó károsodásokat. Havasi Katalin az InfoRádióban elmondta: a nagyobb problémát a szomszédos országok jelentik, ahonnan behurcolhatók bizonyos, akár járvánnyal is fenyegető betegségek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.22. szerda, 18:00
Vona Gábor
a Második Reformkor Párt elnöke és EP-lista vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×