Kína úgy próbálja feltüntetni magát egyrészt a saját közvéleménye, másrészt pedig a nemzetközi közösség előtt is, hogy olyan semleges, független nagyhatalom, amely mindent megtesz a béke érdekében. Már béketervet dolgozott ki, próbál közvetíteni a felek között. Miután Hszi Csin-ping kínai elnök többször is beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel telefonon és személyesen is, már nagyon érett ez a beszélgetés Volodimir Zelenszkijjel, hiszen nagyon nehéz akkor fenntartani a semlegesség látszatát, ha az egyik féllel kommunikál Kína, a másikkal nem – magyarázta Salát Gergely sinológus.

A Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa szerint ezért a mostani telefonhívásnak valójában kommunikációs propaganda célja van, és nem fogja megváltoztatni a háború menetét, ahogy a kínaiak hozzáállását sem a háborúhoz.

A tárgyalás időzítése talán Emmanuel Macron francia elnöknek a kínai tárgyalásaihoz, illetve az utána adott nyilatkozataihoz köthető, a célpontja pedig – a kínai közvélemény és a világ közvéleménye mellett – az európai döntéshozók voltak a szakember szerint.

"Kína egyértelműen próbálja Európát leválasztani az Egyesült Államokról.

Amerika próbál egyfajta blokkot létrehozni Kínával szemben, amibe természetesen Európát is próbálja bevonni. Az Európai Unió vonakodik, és a kínaiak ezzel a gesztussal – hogy mégiscsak szóba álltak Zelenszkijjel és mondtak pár kedves szólt neki – valószínűleg az európaiaknak szerették volna üzenni, hogy ők nyitottak az európaiakat foglalkoztató legfontosabb problémával, az ukrajnai háborúval kapcsolatban gesztusokat tegyenek, közvetíteni próbáljanak, adott esetben talán még az oroszokra is nyomást gyakoroljanak. Macron elnöknek a pár héttel ezelőtt látogatása igazolta azt, hogy Európában vannak olyan hangok, amelyek nyitottak lennének a Kínával való kapcsolatok javítására, és most ezeket a hangokat próbálja megerősíteni Kína, hiszen Európa nagyon megosztott Kína kérdésében."

A kapcsolatfelvételt ugyan üdvözölte az Európai Bizottság és a Fehér Ház is, ám egyúttal jelezték azt is, hogy ez nem elég, és Kínának sokkal komolyabb lépéseket kellene tennie. Főleg a washingtoni reakció nem volt igazán pozitív Salát Gergely szerint.

"Atyáskodóan sugallták, hogy egy jó irányba tett lépés volt Kína részéről ez a telefonhívás, de azért még sokat kell mennie abba az irányba. Az európai reakció is inkább ilyen jellegű: jó, hogy beszélnek a kínaiak meg az ukránok, de ez nem elég, a kínaiaknak az oroszokra kéne hatniuk, hogy vonuljanak ki Ukrajnából. Ez nyilván a kínaiak nemigen fogják megtenni."

Arra a kérdésre, hogy Pekingnek állhat-e valamiféle üzleti, geopolitikai érdeke a mostani tárgyalás mögött, a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa elmondta: a kínai vezetés nagyon nem szeretné, ha Európa valamiféle szankciókba kezdene Kína ellen is. Vagyis Peking miközben hallgatólagosan támogatja az oroszokat, közben próbál úgy tenni, mint ha az európai érvekre is nyitott lenne és közvetíteni szeretne.

"Alapvető érdeke Kínának, hogy Európa megmaradjon számára fontos üzleti partnernek.

Másrészt pedig a kínaiak azért sem fordulhatnak szembe teljesen nyíltan Ukrajnával, mert nem szeretnének a későbbi újjáépítésből kimaradni azért, mert ők Oroszországot támogatták. Mindemellett annyira beszorult már Kína a Hszi Csin-Ping–Putyin-találkozókkal Oroszország mellé, hogy ha ezt a gesztust nem teszik meg, akkor jó eséllyel további kínai cégek is felkerülhetnek az európai vagy nyugati szankciós listákra."

Mindeközben Moszkva nyilvánvalóan nem örül ennek a kínai–ukrán elnöki beszélgetésnek, hiszen ők szeretnének egy erőteljesebb elköteleződést Kína részéről, de nem nagyon van más választásuk, minthogy elfogadják. Salát Gergely szerint egy olyan telefonbeszélgetést, aminek valódi tartalma nem volt, ami nem tántorítja el az ukránokat az ellentámadástól, nem sarkallja a kínaiakat arra, hogy mégse vegyenek annyi orosz földgázt, Oroszország hajlamos lehet "benyelni".

"Itt jöhet számításba az, hogy a franciaországi kínai nagykövet kétségbe vonta posztszovjet államoknak a létét: elképzelhető, hogy az viszont egy Moszkva felé tett gesztus volt, és azzal próbálták a Zelenszkij-hívást kiegyensúlyozni Moszkva felé a kínaiak, de persze az is lehet, hogy ez a párizsi nagykövet tényleg csak a magánvéleményét mondta, ahogy az a külügyminisztérium hivatalos álláspontja szerint történt" – mondta Salát Gergely.