eur:
411.24
usd:
392.67
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
The terrible nuclear explosion with cloud height.
Nyitókép: KREMLL/Getty Images

Salát Gergely: az USA stratégiája miatt észszerű kínai lépés az atomfegyverkezés

A Pentagon jelentése szerint Kína 2030-ra megduplázná nukleáris arzenálját. A kommunista népköztársaság jelenleg 500 működőképes atombombával rendelkezik. Salát Gergely Kína-szakértő szerint az ázsiai ország csak az elrettentés miatt növeli a rendelkezésére álló robbanófejek számát, hiszen van egy doktrínája, amely alapján elsőként soha nem veti be azokat.

A Kínai Népköztársaságban az 1950-es évek végén szovjet támogatással kezdték meg az atomfegyverek kifejlesztését Mao Ce-tung államelnök utasítására. A távol-keleti ország vezetése aztán 1964. október 16-án a Lop Nur kísérleti telepen, a Góbi sivatag selyemútja mellett robbantotta fel első – 596-os kódjelű – atombombáját, amelyik a Nagaszakira ledobott amerikai „Fat Man" elnevezésű bombára hasonlított. A 25 kilotonna hatóerejű és U–235 hasadóanyaggal működő bomba felrobbantásával Kína a világ ötödik atomhatalmává lépett elő.

Salát Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója azt mondta az InfoRádióban, hogy Kína mindezek után évtizedekig, egészen a 2020-as évek elejéig igazán számottevő fejlesztést nem végzett ezen a téren, nagyjából 200-300 nukleáris töltettel rendelkezett. A kommunista népköztársaság senkit sem akart megtámadni az elmúlt évtizedekben és a politikai vezetés úgy gondolta, hogy ez a nukleáris arzenál bőven elég ahhoz, hogy fenntartsa az elrettentést. Addig nem is változott ez az álláspont, amíg Kína szempontjából „kedvező volt a nemzetközi környezet”.

A Kínai Népköztársaság néhány évvel ezelőtt azonban új utakat nyitott, felmérte a nemzetközi helyzetet és úgy ítélte meg,

ahhoz, hogy globális hatalommá váljon és az egyre ellenségesebb környezetben is komolyan vegyék az elrettentőképességét, növelnie kell az atombombáinak a számát.

A Pentagon legújabb jelentése szerint Kína jelenleg 500 működőképes robbanófejjel rendelkezik. Salát Gergely hozzátette: az ázsiai ország 2030-ra 1000-re, 2035-re pedig 1500-ra növelné atombombái számát. Összehasonlításképpen

az Egyesült Államoknak 5200, míg Oroszországnak 5800 ilyen rakétája van,

ami azt jelenti, hogy az USA pillanatnyilag tízszer annyi atomtöltettel rendelkezik, mint Kína.

Kína céljai nem változtak a nukleáris arzenálját illetően, továbbra is az elrettentés a fő szempont a fejlesztésekkel kapcsolatban. Salát Gergely emlékeztetett, hogy Kínának van egy olyan doktrínája, amivel más ország nem rendelkezik, még az Egyesült Államok sem. Ebben deklarálták, hogy nem használnak elsőként atomfegyvert egy konfliktusban. „Csak abban az esetben vetnének be nukleáris fegyvert, hogyha nukleáris csapás érné őket” – magyarázta a sinológus.

Salát Gergely szerint a kínai vezetés mostani lépése észszerű, ugyanis

az Egyesült Államok hosszú évek óta valamennyi nemzetbiztonsági stratégiájában feltünteti, hogy Kína a fő riválisa és az ázsiai nagyhatalom visszaszorítása a célja.

„Egyes amerikai politikusok nyíltan beszélnek egy esetleges Kína elleni háborúról Tajvan körül vagy máshol, tehát olyan a nemzetközi hangulat, hogy egy olyan globális ambíciókkal rendelkező országnak, mint amilyen Kína is, szüksége van annyi atomfegyverre, ami – még ha töredéke is az amerikai vagy az orosz arzenálnak – komoly elrettentő erőt jelent” – mondta az InfoRádióban a Kína-szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, valamint a megújuló energiát termelők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×