Címke: exobolygó (21 cikk)

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg. Az LHS 1903 jelű vörös törpecsillag legtávolabbi bolygója ugyanis kőzetbolygó, holott elhelyezkedése alapján gázbolygónak kellene lennie.

Erős vonzása tűrhetetlen napkitöréseket okoz, emiatt egyre kisebb, mivel elég.

Jó ideje keresik a csillagászok a Naprendszeren kívül található, légkörrel rendelkező kőzetbolygókat, amik szerintük alapvető feltételei annak, hogy életnek adhassanak otthont. A kutatók szerdán közölték, hogy találtak egy "szuperföldet", azonban a rajta található feltételek nem túl kedvezőek.

A Hubble űrteleszkóp segítségével figyelhették meg a 97 fényévre lévő égitestet, ahogy éppen a csillaga előtt haladt el.

Hat planétából álló ritka bolygórendszert térképeztek fel a csillagászok az Európai Űrügynökség (ESA) exobolygókutató Cheops-űrtávcsövének adatait is felhasználva. Az eredmény magyar szakemberek munkáját is dicséri. A rezonáns bolygórendszerek azonosítása azért rendkívüli jelentőségű, mivel a rendszerek kialakulásáról és a közvetlenül azt követő időszak fejlődéséről árulnak el fontos információkat a kutatóknak.

A magyar űrhajósjelöltek kiképzésének állásáról, az űrkutatásban az Európai Unió szerepéről és a magyar részvétellel zajló exobolygó-kutatásról is beszélt Ferencz Orsolya, az űrkutatásért felelős miniszteri biztos az InfoRádió Aréna című műsorában.

Életre utaló jelet észleltek egy exobolygón – jelentette be a NASA. A James Webb űrteleszkóp olyan molekulát észlelt a K2–18b égitesten, ami csak élet jelenléte esetén fordulhat elő. Az InfoRádióban nyilatkozó szakértő ennél óvatosabban fogalmaz, de mindenképpen nagyon érdekesnek tartja a felfedezést.

A fényvisszaverő fémfelhőkkel körülvett LTT9779b nevű exobolygó az eddig ismert legfényesebb bolygó a Naprendszerünkön kívül – jelentette be az Európai Űrügynökség (ESA) hétfőn.

Ez az első bolygó, amely nagyon hasonlíthat a Földre - közölte az amerikai űrkutatási hivatal.

Egy 850 fényévnyire lévő exobolygó forró légkörében elpárolgott fémek színes kavalkádját fedezték fel a Berni és a Genfi Egyetem bolygókutatói.

Hunor nevű csillaggal és Magor elnevezésű bolygóval gazdagodott a Herkules csillagkép, miután egy magyar felfedezésű exobolygó és csillaga hivatalosan is magyar nevet kapott egy nemzetközi program keretében - olvasható a Nemzetközi Csillagászati Unió.

Először fedeztek fel vízgőzt egy olyan távoli bolygó légkörében, amely csillaga körül az úgynevezett lakható zónában kering. A Nature Astronomy című szaklapban nyilvánosságra hozott felfedezésről és a K2-18b elnevezésű bolygóról Kereszturi Ákos csillagászt, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársát kérdezte az InfoRádió.

Felbocsátása után öt hónappal máris két új bolygót fedezett fel a NASA exobolygóvadász űrszondája.

A más csillagok körüli pályán forgó, a Földnél kétszer-négyszer nagyobb bolygók egyik fő komponense a víz lehet - állítja egy új tanulmány, amelyet a bostoni Goldschmidt konferencián ismertettek a szerzők.

A NASA legújabb exobolygó-kereső műholdja, a TESS Föld körüli pályán kering majd, de nem a megszokott értelemben. Az InfoRádió Szigma - A holnap világa című magazinműsorában Szabó Róbert, az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet tudományos igazgatóhelyettese beszélt erről.

A SpaceX űripari magánvállalkozás Falcon 9-es típusú hordozórakétáján útnak indították Floridából az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA új exobolygó-vadász űrszondáját.

Nagy mennyiségben találták meg a víz nyomait egy Naprendszeren kívüli, a Földtől 700 fényévnyire lévő nagy, forró exobolygó légkörében a Hubble és a Spitzer űrteleszkópok segítségével a NASA kutatói.

Először észleltek légkört a csillagászok egy Földhöz hasonló exobolygó körül, amelyet még 2015-ben fedezett fel a Massachussettsi Műszaki Egyetem (MIT) tudóscsoportja.

Biztató, hogy "csak" 40 fényévnyire vannak a Földhöz hasonló, újonnan felfedezett bolygók, de több olyan körülmény is van, ami miatt nem biztos, hogy kialakulhatott rajtuk az élet - mondta Sárneczky Krisztián, az MTA Csillagászati és Földtudományi Intézetének kutatója az InfoRádiónak.