Címke: bolygó (93 cikk)

Felgyorsult a globális felmelegedés üteme. A Föld átlaghőmérséklete már 1,4 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti. Egy nemrégen kiadott jelentés szerint ezért nemcsak az üvegházhatású gázok felelősek, hanem egy eddig alulértékelt tényező is, a légköri aeroszol-részecskék mennyiségének gyors csökkenése. Ezekről a folyamatokról Rozgonyi Ádám kérdezte Szabó Pétert, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatóját.

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Növekedésben lévő bolygókat nagyon ritkán sikerül lencsevégre kapni. Azt egyelőre a tudósok se tudják pontosan, hogyan lesz a por és gáz keverékéből végül bolygó. A mostani felfedezés ezt segít megérteni.

Igaz, hogy a Cha 1107-7626 még csak most van kialakulóban, de tömege már most a többszöröse a Naprendszer legnagyobb bolygójáénak.

Tudósok megállapították, hogy egyes holdtöredékek átmenetileg a Föld gravitációs vonzásába kerülnek, és rövid ideig a bolygó körül keringenek, mielőtt visszatérnek a Nap körüli pályára.

A több milliárd éves folyómedrek arra utalnak, hogy a szomszédos bolygó egykor jóval melegebb és nedvesebb volt, mint amilyen most, viszont egy ponton drasztikus változás ment végbe.

Erős vonzása tűrhetetlen napkitöréseket okoz, emiatt egyre kisebb, mivel elég.

Lenyűgöző felfedezést tett a James Webb Űrteleszkóp (JWST), amely teljesen megváltoztatta a csillagok és bolygók közötti ütközésekről alkotott eddigi elképzeléseket.

Gyakran vékony, repedezett rétegek borítják egyes bolygók felszínét, amelyek mintázatai nem véletlenszerűek: geometriájuk információt hordoz keletkezésük körülményeiről. Erről jelent meg egy friss nemzetközi tanulmány, amelyben a HUN-REN-BME Morfodinamika Kutatócsoport két kutatója is részt vett.

Egyre magasabban jár az égen Naprendszerünk legkisebb és kevesek által látott bolygója, amely egészen március közepéig megfigyelhető lesz.

Február első hétvégéjén, majd a következő napokban is érdemes lesz kimenni a szabad ég alá sötétedés után. Naprendszerünk bolygói ugyanis felsorakoznak az égen, és ez remek lehetőséget biztosít arra, hogy a Merkúr kivételével az összes bolygót észlelhessük.

Napokon belül a közelünkbe ér, januárban találhatunk rá alkalmat, hogy lássuk.

Az oppozíciónak nevezett jelenség a földpályán kívül keringő bolygóknak egy kitüntetett helyzete. Ekkor a Földről nézve a planéta pontosan a Nappal ellentétes oldalon van, tehát a Föld a Nap és a Jupiter közé kerül. Ilyenkor van a legközelebb hozzánk, ezért ekkor látszik a legnagyobbnak és legfényesebbnek

Jövő héten kedd este együtt kel fel a Hold és a Szaturnusz a délkeleti horizonton, majd szorosan összefonódva emelkednek egyre magasabbra, hajnalban pedig az év egyetlen részleges holdfogyatkozása is megfigyelhető lesz.

A felfedezés a kisméretű bolygó több olyan tulajdonságát is megmagyarázza, amit a tudósok eddig nem tudtak hova tenni.

Kedden szoros együttállásban lesz látható a Naprendszer legnagyobb és legkisebb planétája, a Jupiter és a Merkúr. A különleges együttállás megfigyelésére a Svábhegyi Csillagvizsgáló rendhagyó nappali programmal készül.

A hírt fia közölte a Facebookon. A hazai tömeg-, illetve szabadidősport "anyja", tájfutó-világbajnok így már "az égből is velünk van".

2025-ben átmenetileg eltűnnek a Szaturnusz látványos gyűrűi. Kiss László csillagász szerint a jelenség csupán optikai csalódás a Földről nézve, ugyanakkor a tudósok számára mindenképp izgalmas megfigyeléseket tartogat ez az időszak. A csillagászati érdekességről és a James Webb eddigi eredményeiről kérdeztük a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatóját.

Természetes jelenségről van szó, amely időről időre megismétlődik. Legutóbb 2009 őszén történt ilyen.

A NASA által elindított Psyche űrszonda az első a történelemben, amely egy fémmel borított kisbolygót vizsgálhat. A tudósok úgy vélik, az aszteroida egy korai bolygó magjából származó töredék, s ezért képet nyújthat a Föld és más kőzetbolygók megközelíthetetlen magjáról.