Ezentúl számos adónem minden évben az előző éves átlagos infláció mértékével növekszik. Ilyen a szeszes italok és a járműüzemanyagok jövedéki adója, a gépjárműadó, a regisztrációs adó és a gépjárműátírási illeték. (A dohánytermékek jövedéki adója és a cégautóadó 2026-tól követi majd ezeket). Az év végi adóváltoztatások alapján az emelkedés mindig év elejével történik, az előző évi júliusi infláció mértékéve. 2025-ben ez 4,1 százalékos adóemelést jelent.

Emiatt drágulhatnak az üzemanyagok: a benzinért 11, a gázolajért 10 forinttal kell várhatóan többet fizetni 2025 év elejétől, és szakértői elemzés szerint berendezkedhetünk a 600-620 forint körüli átlagárakra. A fuvarozók 6-10 százalékos költségemelkedéssel számolnak, ami a mindennapi vásárlást is megdrágíthatja.

Nagyságrendileg 20 százalékkal emelkedett a cégautóadó (ez szintén inflációkövető lett), és 2025. január 1-től az inflációkövetővé válás miatt megszűnik a plug-in hibrid és hibrid gépjárművekre korábban alkalmazott, a regisztrációs adóra vonatkozó mentesség és adókedvezmény.

Az újonnan a munkaerőpiacra lépők esetében a szociális hozzájárulási adó (szocho) alapját a munkáltató a 2025. január 1-jétől létesített jogviszonyok esetében a korábbi 2 év helyett már csak 1 évig csökkentheti legfeljebb a minimálbér összegével. Az ezt követő 6 hónapban már csak az előzőekben megállapított kedvezmény 50 százalékával. A módosítás érinti a szakirányú és a duális oktatás adókedvezményét is

(Nyártól bővül az adóhivatal eszköztára, bevezetik például az adategyeztetési eljárást is, amely akkor indul, ha az adózó által nyújtott adatszolgáltatás adatai és az adóhatáság adatai nem fedik egymást.)

SZÉP-kártya, lakhatás

Idén már lehetőség lesz a SZÉP-kártyára adott munkáltatói támogatás 50 százalékának lakásfelújítási célú felhasználására, illetve 2025-ben adómentesnek minősül az önkéntes nyugdíjpénztári számlákon felhalmozott összeg lakáscélú felhasználása.

Aktív magyarok néven új zsebbel bővül a SZÉP-kártya:

az aktív életmód elősegítésére adhat a munkáltató havi 10 ezer forintot, éves szinten 120 ezer forintot.

Január 1-jétől a munkáltató béren kívüli juttatásként akár havi 150 ezer forintig, azaz éves szinten maximum 1,8 millió forintig albérletidíj- vagy lakáshiteltörlesztőrészlet-támogatást utalhat 35 év alatti munkavállalóinak.

(A gyermeket nevelő családok adókedvezménye 2025 júliustól változik, ahogy arra a hónapra tolták át a kötelező e-nyugtaadás kezdő időpontját.)

Az 5 ezer főnél kisebb településeken újraindult a legfeljebb 3 millió forint összegű otthonfelújítási program. Ezúttal csak a jogszabályban felsorolt 2887 kistelepülésen élő gyerekes családok vehetik igénybe, kedvezményes, de a korábbinál magasabb – várhatóan 4-5 százalék közötti – kamattal.
A költségek legfeljebb 50 százalékának megfelelő, de maximum 3 millió forint összegű állami támogatás kapható a felújítási munkálatokra, emellé felvehető maximálisan 6 millió forint összegű kedvezményes hitel is. A támogatási kérelmeket, vállalkozási szerződéseket és számlákat a Magyar Államkincstárnál elektronikusan vagy személyesen, illetve postai úton lehet benyújtani 2025. január 1. és 2026. június 30. között.

Január 1-től

változtak a jövedelemarányos törlesztőrészletre (JTM) vonatkozó szabályok a zöldlakáshiteleknél.

Ilyen esetben elegendő 10 százalékos önerőt felmutatni a kölcsönnél, és a JTM elérheti a 60 százalékot is függetlenül attól, mennyi a hiteligénylő jövedelme. Az az ingatlan számít energiatakarékosnak, amelynek A-nál jobb a besorolása, vagy pedig egy felújítás után eléri az A szintet, és az összesített energetikai jellemzőjének az értéke nem haladja meg a 76 kWh/nm/év szintet. Az ennél kevésbé energiatakarékos lakásokra is igénybe vehető az engedmény, ha elérik a 30 százalékos energiamegtakarítást a felújítás során.

Adómentessé vált a vállalat által fenntartott sportolási célú létesítmények (céges fitnessterem) ingyenes vagy kedvezményes használata, illetve adómentesen biztosíthatnak a munkáltatók állatkerti belépőt dolgozóiknak, évente a minimálbér értékéig.

Megszűnt a szocho-mentesség a TBSZ-ek tartási időn belüli feltörésekor.

Drágul a bankolás

Január elsejétől vége a díjemelési stopnak, megemelkedik a tranzakciós illeték a bankokban. A pénzintézetek sorban bejelentették, hogy áthárítják az ügyfelekre a megemelkedett költségeket:

Az OTP Bank a lakossági bankszámláknál a tranzakciós díj emelésének megfelelő mértékű, 0,15 bázispontos díjemelést hajt végre január elsejétől az átutalásoknál. Bankon belüli, más számlájára történő utalásnál 0,3 helyett 0,45 százalék, bankon kívülre pedig 0,35 százalék helyett 0,5 százalék lett a díj a legtöbb számlacsomagnál. Emeltek a limiteken is, például a maximális díjmérték egy bankon kívülre indított forintátutalásnál 14 522 forint helyett 25 ezer forint lesz.

A második legnagyobb banknak számító MBH Bank ugyancsak 0,15 százalékkal, maximum 14 000 forinttal emelte az átutalások és a csoportos beszedések díját. Ez egy 100 000 forintos átutalásnál 150 forintos többletköltséget jelent, összesen 450 forintot vonnak le.

Az UniCredit Bank az átutalásokra, csoportos beszedésekre 0,134 százalékos könyvelési díjat számít fel.

A Raiffeisen merőben más megoldást alkalmazott: lezárta eddigi díjcsomagjai igényelhetőségét, és helyettük egyetlen új díjcsomagot vezetett be a megemelt illetékmértékkel, és már belekalkulálta a "szokásos" év eleji inflációs díjemelést is.

Munkáshitel

Ha minden jól megy, repülőrajtot vesznek a bankok, ígéretük szerint január 1-jétől biztosítják a kormány új konstrukcióját, a munkáshitelt. Ennek felvételére nagyjából 300 ezer fiatal lehet jogosult a következő két évben.

A 17 és 25 év közötti dolgozó fiatalok legfeljebb 4 millió forintot költhetnek el szabadon, kamatmentesen, 10 éves futamidőre. A havi törlesztőrészlet összege kedvező, tízéves futamidőnél 33 ezer forint és ingatlanfedezet sem kell hozzá. A hitel forintalapú, forintban is kell visszafizetni, egy összegben utalják ki, és egy ember csak egyszer veheti fel.

Családoknak

Változtattak a Babaváró hitel szabályain, a feleség 30 helyett 35 éves koráig igényelhetik a fiatal házaspárok a kamattámogatott hitelt.

Januártól a kormányablakokban is elindul a regisztrációs lehetőség a Gondosóra-programra.

(A családi adókedvezmény 2025. július 1-jétől változik első lépésben: egy gyermek esetében 15 ezer, két gyermek esetén 30 ezer, három vagy több gyermek esetén pedig gyermekenként 49 500 forintra emelkedik.)

"Szokásos" változások: THM, autópálya, minimálbér, nyugdíj

Vannak minden évben változó fizetendők. Január 1-jétől

• csökkennek a THM-szintek: mivel 2024 december 1-jén az alapkamat 0,75 százalékponttal alacsonyabban állt (6,5 százalék), mint fél évvel korábban, ezért a törvényi THM-maximumok is csökkennek. A lakáshiteleket és személyi kölcsönöket legfeljebb 30,5 százalékos, a hitelkártyákat, folyószámlahiteleket, zálog- és áruhiteleket maximum 45,5 százalékos THM-mel lehet értékesíteni.
• emelkednek az autópálya-használati jogosultságok és a pótdíjak is, 3,4 százalékkal. A január–augusztus közötti infláció alapján ezekre az árakra kell készülni: D1 kategória, heti – 10 napos – jogosultság 6400 forint helyett 6620 forint, éves "matrica" 57 260 helyett 59 210 forint. A vármegyematrica ára 6600 forintról 6890 forintra növekszik.

A minimálbér összege 9 százalékkal 290 800 forintra emelkedett, a nettó minimálbér így 193 400 forint, 16 ezer forinttal magasabb, mint 2024-ben. A garantált bérminimum 7 százalékkal bruttó 348 800 forintra nő, ez nettó 232 ezer forintot jelent. Emelkedtek a minimálbérhez kötött juttatások is:

• gyermekgondozási díj (gyed) és nagyszülői gyed maximum összege: bruttó 407 137 forint (nettó 305.340 forint).
• gyermekek otthongondozási díja (gyod): bruttó 290 812 forint.
• álláskeresési járadék: bruttó 9694 forint/nap.
• táppénz: 19 387 forint naponta.

Fontos tudni, hogy a gyermekgondozási segély (gyes) bruttó 28 500 forint marad, ebből 10 százalék nyugdíjjárulék levonása után 25 650 forintot fizetnek ki.

A jövő évi minimálbér-emeléssel összhangban, a mezőgazdasági idénymunka és turisztikai idénymunka napi adója a 2024. évi körülbelül 1300 forintról mintegy 2200 forintra emelkedik, az alkalmi munka napi adója a 2024. évi, körülbelül 2700 forintról 4400 forintra emelkedik.

2025. január 1-jétől a nyugdíjakat (és két tucatnyi egyéb ellátást) 3,2 százalékos mértékben emelik, mert a jövő évi költségvetési törvényben 3,2 százalékos inflációs előrejelzés szerepel. Februárban érkezik a 13. havi nyugdíj. A 2025. január 1. és december 31. között megállapítandó nyugdíjak összegének számítása során alkalmazandó új valorizációs szorzók várhatóan 13,7 százalékkal lesznek magasabbak, mint a 2024-ben alkalmazottak.

Tömegközlekedési változások: BKK, MÁV-csoport, Mol Bubi

Januártól tovább egyszerűsödik a BKK termékportfóliója, igaz, nem elsejétől, hanem 7-étől. Megszűnik a közoktatásban tanulók félhavi, negyedéves, szemeszterre szóló és kedvezményes éves Budapest-bérlete, a felsőoktatásban tanulók negyedéves, szemeszterre szóló és kedvezményes éves Budapest-bérlete, a nyugdíjasok negyedéves és kedvezményes éves Budapest-bérlete, a Budapest csoportos 24 órás jegy, továbbá a kutya-, illetve a kerékpárbérlet. Ezzel párhuzamosan

a bérlettel rendelkezők számára ingyenessé válik a kutya-, illetve kerékpárszállítás

a BKK járatain, illetve a MÁV közlése szerint Budapest közigazgatási határán belül a HÉV-en, a helyközi és környéki autóbuszokon (számos feltétel teljesülése esetén, ezekről itt írtunk részletesen).

Szintén változások jönnek a Mol Bubi közbringáknál, ugyancsak január 7-től:

• a havibérlet ára 1500 forintra,
• a kerékpárbérlés percdíja 50 forintra változik,
• az éves bérlet megszűnik, helyette féléves bérletet lehet váltani, melynek ára 6500 forint,
• a jelenlegi bankkártya-regisztrációs díj 100 forintra csökken, ezt azonban az első bérlés alkalmával jóváírják.

Határátlépés

Románia 2025. január 1-jét követően a schengeni térség teljes jogú tagja. Ezzel megváltoztak a közös határszakasz átlépésére vonatkozó szabályok, de Magyarország ideiglenesen határellenőrzést végez a belépő irányban. Határátkelő helyszínek és szabályok itt.

Okosmérők

Januártól nem kell diktálniuk az okosmérős áramfogyasztóknak, napi felhasználásuk alakulását pedig online felületen is nyomon követhetik majd. A részletekről ítt írtunk.