"Nagyon egyszerű a helyzet: se az Ügyfélkapu plusz, se a DÁP nincs kész, ezért ezeket nem lehet kötelezően rányomni a társadalomra – jelentette ki Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke az InfoRádióban. – Az Ügyfélkapu+ kapcsán maga az Idomsoft Zrt. végzett egy felmérést, amin valószínűleg egy olyan lehangoló eredmény született a QR kódos, autentikátoros csodáról, hogy muszáj volt még egy második faktort rendszeresíteni, ez az e-mail. De szerintünk ez is kevés lesz, tehát hiába lehet majd kétfajta módon belépni az Ügyfélkapu+ felületeire, kellene még az SMS, a kódbeolvasás, a chatszolgáltatáson keresztüli kódmegosztás, vagyis sok módszer még hiányzik, ezért nincs kész" – sorolta a szakember.

Ennek következménye, hogy a jövőben esetleg nehézkesebb vagy kényelmetlenebb lesz intézni egy könyvelőnek az ügyfél ügyeit, tette hozzá Ruszin Zsolt, hangsúlyozva, hogy nem akarnak a fejlődés útjába állni, nincs bajuk az elektronikus ügyintézési módokkal, de azzal igen, hogy az ügyfelek nem tudnak megküzdeni ezekkel a módszerekkel.

"Márpedig az elektronikus ügyintézést a könyvelő az ő javára végzi. És hogyha ő nem tud egy meghatalmazást jóváhagyni elektronikus úton, akkor ott baj van. Ugye itt kellene a módszerek terén egy hosszú és hasznosan eltöltött átmeneti időszak. Ez most nem történt meg, hanem helyette hirtelen félkész dolgokat próbál rányomni az állam az állampolgárokra" – fejtegette.

Félkésznek tartja a DÁP-ot (a Digitális Állampolgár mobilalkalmazást), mert bár ígérték, hogy jön az elektronikus aláírás, és a december 18-i frissítésnél közölték is a fejlesztők, hogy ez élesedik, mégsem érhető el a programban. "Az eszem megáll, ilyet nem lehet csinálni" – háborgott a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke azzal kapcsolatban, hogy alapelem hiányzik a DÁP alkalmazásból.

Álláspontjuk szerint az ügyfélkaput nem szabad megszüntetni január 15-én éjfélkor, hanem a lekapcsolást legalább 2025 augusztusáig el kell halasztani, de akár működhetne tovább is. Emlékeztetett: az Európai Unió valóban megköveteli, hogy az alacsony szintű azonosítási rendszereket vezessék ki a tagállamok, de több más ország sem lépett még, ezért Magyarországnak sem kellene kapkodnia.

A DÁP-nál pedig a regisztráción és annak módszerén is változtatnának, mert túl bonyolultnak látják a folyamatot, ezt akik "újságot olvasnak és televíziókészüléket néznek", nem tudják végigcsinálni. A Magyar Könyvelők Országos Egyesületének becslése szerint nagyjából másfél millió elektronikus ügyintézésre kötelezett van, akiknek a harmada vagy nem képes, vagy nem alkalmas ennek a feladatnak az elvégzésére, és van még egy olyan negyedmillió, aki nem hajlandó például digitális állampolgár lenni, pedig muszáj lenne neki valamilyen elektronikus intézési formát választania.

"Tehát komoly probléma van, mert az érintettek felének vagy képességbeli, vagy akaratbeli problémái vannak az egész átállással kapcsolatban, és azért van ez így, mert az állam rájuk nyomta ahelyett, hogy együttműködött volna velük" – foglalta össze Ruszin Zsolt.

Úgy látja, ha minden a jelenlegi állapotban marad, ki fog törni a káosz január 16-a nulla óra, a mostani Ügyfélkapu lekapcsolása után. " Mindenki hívogatja majd a másik felet, akitől magyarázatot vár az új helyzetre. Jelenleg nincs olyan elektronikus aláírás, amit az állam kínálna, és ilyen 2015-ben volt utoljára. Nyolc évvel lőtték vissza az elektronikus ügyintézést. Ezek a rendszerek félkészek, nem szabadna őket kötelezővé tenni" – szögezte le.