Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Nyitókép: Pixabay

Súlyos gázáremelkedés jöhet Európában – akár az olajra váltás is szóba kerülhet?

A lökte meg az árakat, hogy Ukrajnán keresztül már nem érkezik földgáz, de elemzők szerint odébb van még az áremelkedés vége.

Már most is több, mint egyéves csúcson, 50 euró/MWh közelében jár az Európában irányadó TTF gázár az ukrán tranzit leállása és a hideg idő miatt, de a Goldman Sachs pénteki előrejelzése szerint még jelentős további drágulás várható a következő hónapokban – írta a Portfolio. A neves amerikai befektetési bank komoly kockázatot lát arra, hogy a TTF gázár a következő hónapokban

63-84 euró közé emelkedhet, azaz addig a tartományig, amelyben már az olajalapú fűtésre váltás is gazdaságossá válhat.

Amióta december közepén nyilvánvalóvá vált a gázkereskedők számára, hogy nincs már idő és jogi mozgástér újrakötni a 2024 végén lejáró orosz-ukrán földgáz tranzitszerződést, 40 euró körülről szárnyalni kezdett a gázár. Ebben az is szerepet játszott, hogy a tartósan hidegebb időben egyébként is apadtak az európai föld alatti gáztárolói készletek.

A Goldman Sachs azzal számol előrejelzésében, hogy az évi 15 milliárd köbméteres ukrajnai tranzit tartósan kiesik, és nem pótolható a Török Áramlaton keresztül sem kapacitáskihasználtsági okok miatt.

A Portfolio szerint ha ez valóban így lenne, akkor az az európai gázpiaci egyensúlyt is tartósan érintené, hiszen tartósan elszívna gázt a nyugat-európai piacokokról is. Ez azt jelenti, hogy a cseh, osztrák és szlovák gazdaságok dedikáltan nyugati, illetve északi-déli LNG-forrásokból kezdik pótolni az Ukrajna felől kieső orosz gázmennyiséget. (Magyarország egyébként eddig sem használta az ukrajnai tranziton szállított évi egymilliárd köbméteres hosszú távú orosz szerződésből érkező gázt, mivel azt az MVM jellemzően a szlovák, cseh, osztrák piacon eladta.)

Megjegyzik: az erőteljes áremelkedés Magyarországnak is terhet jelentene pénzügyileg a rezsicsökkentési rendszer miatt, és közben a forintra nehezedő leértékelődési nyomást is fokozná.

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×