Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 21. vasárnap Tamás
A TIT (Tudományos Ismeretterjesztő Társulat) Budapesti Planetárium 40 évig folyamatosan működött és 2017. június 17-én tartotta felújítás előtti utolsó előadását a Népligetben. MTVA/Bizományosi: Róka László  *************************** Kedves Felhasználó!
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Róka László

Elkészült a Planetárium felújítási terve, a munkálatok viszont nem indultak el

Ide költözne a bezárt Uránia - Budapest 2018-ban bezárt, utolsó, rendszeresen látogatható csillagvizsgálója - is.

A népligeti Planetárium 2016 augusztusában egy heves esőzésben olyan súlyos károkat szenvedett, hogy le kellett zárni a látogatók elől. Az esővíz befolyt az épületbe és elektromos károkat okozott, életveszélyes helyzetet kialakítva. Másfél hónap után nyitottak újra, de csökkentett férőhellyel, mert nem volt pénz a károk végleges helyreállítására. A létesítmény korábban is károkat szenvedett (2015-ben erős szél döntött fákat az egyik épületrészre, és még abban az évben jelentősen megrongálták az épületet a Groupama Arénából kitiltott FTC-ultrák), majd a beázások okozta károk miatt végül 2017-ben, az elhalasztott 40. születésnapját követően bezárt.

Most az RTL cikke járta körbe, hogy mi a helyzet a Planetáriummal. Felidézték, a tető szigetelését végül 2018-ban végezték el, azóta azonban néma csend honol a Planetárium háza táján, ráadásul időközben az Uránia csillagvizsgálót is bezárták (2018-ban), átadva az épületet a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért nevű szervezetnek.

Budapest, 2016. augusztus 26.
A beázás miatt bezárt fővárosi planetárium fogadóterme a Népligetben 2016. augusztus 26-án. A Tudományos Ismeretterjesztő Társaság (TIT) Budapesti Planetáriuma oly mértékben beázott az augusztus 22-ei esőzéstől, hogy a látogatókat fogadó helyiségek állapota életveszélyessé vált, az épület sorsa egyelőre bizonytalan.
MTI Fotó: Marjai János
Budapest, 2016. augusztus 26.: a beázás miatt bezárt fővárosi planetárium fogadóterme a Népligetben. A Tudományos Ismeretterjesztő Társaság (TIT) Budapesti Planetáriuma oly mértékben beázott a mintegy egy héttel korábbi esőzéstől, hogy a látogatókat fogadó helyiségek állapota életveszélyessé vált. Az épület sorsa akkor még bizonytalan volt. MTI Fotó: Marjai János

A Planetárium épületének vagyonkezelője, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) 2019-es és 2020-as közhasznúsági jelentéseiben az áll, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával 2018-ban befejezett tetőfelújításon kívül elkészült a teljes rekonstrukció terve is. A TIT beszámolói szerint a tervet az építésügyi hatóságok jogerősen el is fogadták, így elvileg minden készen áll az épület felújítására. (Az RTL fotói szerint a belső terek még mindig magukon őrzik az egykori beázások nyomait.)

A tervbe vett munkák közt szerepel egy csillagvizsgáló kupola építése is,

hogy az Uránia csillagvizsgáló felszámolásával a távcsöves bemutatókra alkalmas obszervatórium a Planetárium tetején kapjon helyet. Az ezzel kétkupolássá váló épület a TIT elképzelése szerint olyan „komplex csillagászati intézmény” lesz, ami megfelel a XXI. századi követelményeknek.

A munkálatok elkezdését a portál szerint az 1977-ben épült Planetárium zűrös tulajdonviszonyai nehezíthetik.

A helyzet, kissé leegyszerűsítve a következő: az épület az államé, a vagyonkezelői jog a TIT-é, az alatta lévő föld több mint 95 százalékban a fővárosé. Alapvetően tehát e három szereplő közt dől el a Planetárium sorsa. Mindemellett a Planetáriumhoz tartozó 2371 négyzetméteres népligeti földterületre 2018-ban földhasználati jogot jegyeztek be az épület mindenkori tulajdonosa – jelenleg a magyar állam – javára.

  • A főváros szeretné felújítani a Planetáriumot, és egy felmérésük szerint ezt a fővárosiak is támogatják. Bardóczi Sándor, a Tájépítészeti Osztály vezetője a portálnak azt mondta, a rekonstrukció kiemelt helyen szerepel a stratégiai projektek között, de a felújítás nem a főváros kompetenciája. Mivel nem tulajdonosa az épületnek, az önkormányzatnak nincs közvetlen ráhatása a folyamatokra, azokat csak szorgalmazni tudja.
  • Egy korábbi megkeresésre a vagyonkezelő TIT annyit válaszolt, hogy dolgoznak a rehabilitáció megvalósításán.

Kérdés, mire lesz alkalmas az új csillagvizsgáló, a Planetárium fizikai környezete ugyanis sokat változott, építésekor még nem volt ekkora ott a fényszennyezés. Mostanra viszont félig körülvette négy, fölé tornyosuló, fényben fürdő épület is: a Népliget buszpályaudvar, a Telekom-székház, a Groupama-aréna és az új kézilabdacsarnok. Ezek miatt egyesek szerint csak a nagyobb égitestek és bolygók megfigyelésére lehet alkalmas majd a leendő obszervatórium.

Címlapról ajánljuk
Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Ukrajna várható pénzügyi igénye körülbelül 130 milliárd euró három év alatt, ebből az EU 24 tagországa egy közös hitellel 90 milliárdot állna – ennek mikéntjéről is beszélt a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense. Gálik Zoltán erős szereplőnek látja az ügyben az EU-t. Téma volt még a műsorban a Mercosur-megállapodás ügye, valamint az unió 2028–2034-es költségvetésének több vitatott újdonsága, a V3-ak érdekérvényesítési pozíciója is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig ezen fogalmakkal kapcsolatos folyamatok óriási hatással lehetnek az emberiségre. Egy olyan kritikus küszöböt képzeljünk el az éghajlati rendszerben, amelynek átlépése után egy nagyobb térségben hirtelen, visszafordíthatatlan és akár önmagát erősítő változások indulnak el: például megváltozik a monszun India térségében vagy leáll a Golf-áramlat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×