Egyre inkább eltűnőben vannak az évszakok, ennek az egyik magyarázata, hogy az átlaghőmérséklet emelkedik, vagyis mindegyik évszak melegszik, tehát ahogyan a nyár, úgy a tél, az ősz és a tavasz is, de nem egyenlő mértékben. Leginkább a tél, illetve a nyár melegszik, és ha a tavaszt és azt őszt úgy definiáljuk, hogy bizonyos hőmérsékletek közé eső évszakok, akkor ezek valóban rövidebbek lesznek, illetve már most is azok – mondta Zsebeházi Gabriella az InfoRádió Aréna műsorában.

A szakember ugyanakkor nem tart annak bekövetkezésétől, hogy majd nem lehet megkülönböztetni a négy évszakot, hiszen Magyarország a mérsékelt égövben helyezkedik el, vagyis itt mindig meglesz az, hogy a tél és a nyár közé beékelődnek az átmeneti évszakok.

Az OMSZ Klímamodellező Csoportjának munkatársa nem ért egyet azzal a szemlélettel, miszerint régebben pontosabban tudták volna előre jelezni több nap távlatában a várható időjárást, mint napjainkban, hiszen folyamatosan fejlődnek az előrejelző modellek. Kiemelte,

évtizedenként körülbelül egy nappal látnak előrébb, ami jelenleg átlagosan egy kéthetes időszakot fed le,

ami persze nagyban függ az időjárási helyzettől is. Ha egy nyugodt, úgynevezett anticiklon van az ország fölött, amikor nem történnek kirívó változások az időjárásban, akkor viszonylag hosszabb időszakra is nagy pontossággal tudják előre jelezni a várható időjárást. Amikor viszont egy úgynevezett hullámzó frontrendszer éri el az országot, amelynek nagyon változékony lehet a terjedési sebessége, az már jóval bizonytalanabb helyzetet teremt. Ahogyan nagyban kétséges a zivatarok kialakulásának pontos helye, amikor egy viszonylag rövid időszak alatt nagy mennyiségű csapadék hullik – fűzte hozzá.

Zsebeházi Gabriella arról is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában, hogy az időjárást illetően a hőmérséklet, a szél és az eső közül

a csapadékot a legnehezebb előre jelezni,

ugyanis a térbeli helyzete is nagyon változékony, hogy hol fog eleredni és mennyi eső fog esni. A második helyen a szelet, a legegyszerűbbnek pedig a hőmérsékletet említette. Az előbbire kitérve emlékeztetett, a szél kialakulásának egy fő oka a különönöző hőmérsékletű területek között kialakuló nyomáskülönbség, hiszen a hidegebb levegő sűrűbb, mint a meleg. Ennek ellenére nem anyira egyszerű a kérdés, hogy az ember megvizsgálja két város hőmérsékletét, és abból tudni fogja, hogy merről fog fújni a szél – tette hozzá.