A Szegedi Tudományegyetem oktatói számára nem jelentett új kihívást a digitális oktatásra való áttérés, miután nagy hagyományai vannak a távoktatásban meghirdetett képzéseknek, illetve számos online tananyaggal is rendelkezik az intézmény a nappali tagozatos képzésben, még ha ezek nem is rendszerszintű távoktatási anyagok – fogalmazott Fendler Judit az InfoRádió Aréna című műsorban. Mindazonáltal

21 ezer hallgatót, mintegy 14 ezer kurzust kellett szinte egyik napról a másikra átállítaniuk, ami „heroikus” feladatnak bizonyult.

Bár kezdetben magának a technikai háttérnek a biztosítása okozott némi bonyodalmat, az egyetem CooSpace névre hallgató oktatási felületén hamar mindent meg tudtak oldani, többek között egy fejlesztés révén az online óratartást is. A szakember megjegyezte, igaz, az intézmény informatikai rendszere, illetve szerverkapacitása sem volt felkészülve akkora terhelésre, amely ezzel az új helyzettel járt, de végül ezt is sikerült áthidalniuk.

Az intézményi felmérésük szerint minden negyedik hallgató csak korlátozott internet-eléréssel rendelkezett. Ezzel kapcsolatban Fendler Judit elmondta: a Szegedi Tudományegyetem az online oktatási alkalmakon túl számos lehetőséget is biztosított az oktatók számára a felkészüléshez szükséges tananyagok megosztásához, videofelvételek és podcastok formájában, segítendő azokat a hallgatókat, akik esetlegesen nem tudnak az online órákhoz csatlakozni. Abban az esetben, ha igazolt technikai problémák merültek föl, amelyek akadályozták akár egy vizsga vagy zárthelyi megkezdését, vagy a továbbhaladást a tanulmányokban, a hallgatót igazoltan távollevőnek tekintették – tette hozzá.

Vizsgák és felvételik

Az InfoRádió Aréna műsorában az is elhangzott, a legtöbb vizsgát, 95 százalékban online formában fognak megtörténni a Szegedi Tudományegyetemen. Fendler Judit elmondása szerint a gyakorlatorientált, személyes jelenlétet igénylő képzések esetében sem lesz ezek megtartásának akadálya, speciális szabályokat hoztak ezeknél és így valamennyit engedélyezte a rektor. A szakember úgy látja, augusztus végééig mindent meg tudnak oldani, beleértve a diplomaszerzést is, ami hasonlóképp fog történni.

A kancellár a felvételik tekintetében sem lát különösebb akadályokat, tekintve, hogy a jelentkezések február közepéig megtörténtek, a – kétszintű – érettségi vizsgák, amelyek eredményei szolgálnak alapul, rendben zajlanak. Ugyanakkor megjegyezte, a Szegedi Tudományegyetem jelentős külföldi jelentkezőszámmal bír, reményeik szerint az érintettek be fognak tudni lépni az országba. Az intézmény szerencsére abban a helyzetben van, hogy minden diákot PCR-szűrésnek fognak tudni alávetni, ez nagy biztonságot jelent majd.

A jelentkezések

Mint ismert, mintegy 20 ezerrel kevesebben jelentkeztek idén a felsőoktatásba, mint tavaly – ezt a Szegedi Tudományegyetemen is érzékelik, azonban a csökkenés itt kisebb mint az országos átlag. A kancellár megjegyezte: mindemellett nagyon komoly munkát fektettek abba, hogy azokat a diákokat, akik esetlegesen nem az első, hanem a második helyen jelölték meg az intézményt, a SZTE-re vonzzák. Ha pedig lesznek bármiféle könnyítések, akkor egy második körös felvételi eljárásban azt kommunikálják – „szerénytelenség nélkül” –, hogy a Szegedi Tudományegyetem a hazai felsőoktatási rangsorokban az első vagy második helyen szerepel.

Más egyetemekhez hasonlóan, Szegeden is túljelentkezés tapasztalható az úgynevezett divatszakokon, ahol a munkaerőpiaci elhelyezkedés könnyebb, az orvos-, gyógyszerész- és fogorvosképzésen ez mindig jellemző – mondta Fendler Judit, aki szerint a jogász és gazdasági képzések tekintetében is jól állnak.

Aminek pedig kifejtetten örülnek és büszkék rá, hogy a bölcsészettudomány iránt is nagy az érdeklődés.

Már csak azért is, mert ez az egyetlen kar, amelyiken létszámnövekedés figyelhető meg: pedagógiára, kommunikációra, médiatudományra, pszichológiára, néprajzra, klasszika-filológiára többen jelentkeztek, mint tavaly.

Ami viszont az egyetem szívfájdalma – tette hozzá a kancellár –, az az, hogy nem sikerült növelniük a jelentkezők számát több olyan szakon, amelyre a társadalom szempontjából óriási szükség volna – sőt, csökkenés figyelhető meg például a tanító, a diplomás ápoló, az agrárszakember és a mérnökképzés területén; az érdeklődés nem csak a szegedi intézménynél csökkent az említett szakok iránt. Ugyanakkor az ezeknél főként a regionális beiskolázás a jellemző, a Szegedi Tudományegyetem pedig nagyon fontosnak tartaná, hogy az érintettek helyben maradjanak, miután óriási szükség lenne a Dél-Alföldön tanárokra, tanítókra, nővérekre, óvónőkre és gyógypedagógusokra – magyarázta a szakember.

Harc a kórral

Az Arénában arról is szó esett, hogy az elmúlt két hónap alatt harmincnál is több orvos- és élettudományi projektet kezdeményeztek a Szegedi Tudományegyetemen a koronavírussal kapcsolatban. Az intézmény szakemberei és kutatói, oktatói nagyon széles merítésben gondolkodnak, hogy hogyan lehet a járvány kellős közepén bármit is tenni, akár a megelőzésben, akár a gyógyításban.

Genetikai mintákat elemeznek, speciális sejtfelszíni struktúraazonosításban próbálják megérteni a vírus sejtbe jutását – ismertette Fendler Judit, ugyanakkor arcpajzsokat is gyártanak az egyetem rendelkezésére álló 3D-s nyomtatókapacitásokkal. De van egy olyan kutatási irány is, együttműködésben a Szegedi Biológiai Központtal, amely keretében speciális készülékfejlesztések zajlanak – például egy olyané is, amellyel a mostaninál sokkal egyszerűbben megoldható lenne a zárt terek, bútorok fertőtlenítése.

A kancellár külön kiemelte továbbá, hogy az egyetemnek két célzott kutatása is van, és az egyik a nagyközönség előtt is ismert lehet, a Szegedi Tudományegyetem szakértőinek vezetésével zajlik ugyanis az a járványmatematikai projekt, amely során folyamatosan

modellezik a járvány terjedését,

továbbá tömeges szűrési módszerek fejlesztésében is közreműködnek.