eur:
394.13
usd:
365.33
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta
A Himnuszt éneklik a képviselők az Országgyűlés ünnepi ülésének végén, középen jobbra Orbán Viktor miniszterelnök, mellette Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (k, b), Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (j3), Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter (j2), Varga Judit igazságügyi miniszter (j), Mátrai Márta, a Fidesz képviselője, háznagy (b3), Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) államtitkára (b2), Benkő Tibor honvédelmi miniszter (b) 2020. május 2-án. Harminc évvel ezelőtt alakult meg a rendszerváltás utáni első szabadon választott Országgyűlés. A négy évtizedes pártállami időszak után 1990. március 25-én és április 8-án rendezték meg az első szabad, többpárti parlamenti választásokat.
Nyitókép: MTI/MTI Fotószerkesztőség/Máthé Zoltán

Nézőpont: 95 százalékban teljesültek a polgári kormányzás tíz éve alatt a 2010-es vállalások

Az intézet az elemzés apropójával kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy éppen tíz éve, 2010. május 14-én ült össze a rendszerváltozás utáni hatodik szabadon választott Országgyűlés, amely - mint fogalmaztak - "egyben le is zárta a húsz évvel korábban megkezdett munkát".

Nézőpont Intézet emlékeztet arra, hogy az új parlamentben a Fidesz és a KDNP frakciói a mandátumok kétharmadát szerezték meg. Választási programjuk a két héttel később miniszterelnökké választott Orbán Viktor kormányának is a hivatalos programja lett.

Az elemzés kiemelte, hogy a polgári kormányzás egy évtizede alatt a 2010-es célok és vállalások 95 százalékban teljesültek. Ezzel összefüggésben felidézték: a 2010-es kormányváltáskor Magyarországot "gazdasági és morális válság sújtotta". A "nemzeti ügyek politikáját" meghirdető kormányprogram 2010 Magyarországának gazdasági, közbiztonsági, egészségügyi, szociálpolitikai és jogállamisági kihívásaira akart választ adni - olvasható az elemzésben.

A Nézőpont Intézet a gazdaságban elért legfontosabb eredménynek nevezte, hogy 800 ezer új munkahely jött létre. A bürokráciacsökkentéstől a vállalati és önkormányzati források biztosításán át a gazdaság keleti nyitásáig minden megvalósuló intézkedés "a magyar gazdaságot ellenállóképesebbé, a magyar családokat öngondoskodóbbá tette". Hozzátették: 2010 után helyreállt a rendőrség megítélése és a családok biztonságérzete. A bűncselekmények száma megfeleződött, az elkövetők védelme helyett az áldozatok védelmét helyezték középpontba.

Az orvosi életpályamodell megalkotásával, a praxishoz jutás támogatásával és az egészségügyi dolgozók bérének emelésével perspektívát kaptak az ágazatban dolgozók - áll az elemzésben, amely felhívta a figyelmet arra is, hogy nőtt a nyugdíjak vásárlóértéke, 36 ezer család menekült meg otthona elvesztésétől, a munkavállalást és a gyermekvállalást összeférhetőbbé tették, illetve csökkentették a szociális ellátás terheit.

Habár a kormányprogram céljainak 5 százaléka még "megvalósítás alatt áll", "legalább ennyi olyan intézkedés valósult meg 2010 óta, amely az új kihívásokra adott válasz (.)" - jegyezték meg. A Nézőpont az elmúlt tíz év hozadékának nevezte a többi között a rendszerváltás óta először bevezetett rezsicsökkentést, a NATO-elvárásoknak megfelelő, a rendszerváltás óta történt legnagyobb haderőfejlesztést, a gazdaságfehérítési intézkedéssorozatot, továbbá Európa legkiterjedtebb családtámogatását.

A 2010 és 2020 közötti kormányzás eredményességéről és a 2022 utáni várakozásokról tanúskodik, hogy a magyarok 70 százalékának véleménye szerint 2022 után is Orbán Viktor lehet a kormányfő - állapította meg az intézet. A teljes elemzés a Nézőpont Intézet honlapján olvasható.

Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. március 28. 21:46
×
×
×
×