Nem szenvednek hiányt pálinkából a fogyasztók, mostanában esztendőnként több millió liter párlatot állítanak vagy állíttatnak elő a hazai gyümölcstermesztők. Van, aki hivatásos szeszfőzőhöz viszi el a cefrét, mások inkább otthon készítik el a tömény italt.

A Magyar Idők a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól megtudta, az elmúlt években 500-600 volt a bérfőzdék száma, a nyár végén nagyjából 570 működött az országban. Az egységek tavaly több mint 8,2 millió liter, ötvenfokos pálinkának megfelelő mennyiségű párlatot főztek a hozzájuk forduló személyek cefréjéből. Idén fél év alatt 1,2 millió liter italt adtak ki a főzdék, az utóbbi, időszakos mennyiségből azonban hosszabb távú következtetést nem érdemes levonni. Mivel a pálinkafőzés dandárja minden évben az őszi időszakra esik, az éves érték a félévinek bizonyára most is a többszöröse lesz majd.

"A szeszfőzdék forgalmát sok tényező befolyásolhatja, az egyik legfontosabb természetesen a gyümölcsfák hozama" – nyilatkozta a Magyar Időknek Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyik szeszfőzdéjének tulajdonosa. A vállalkozó elmondta: idén a környéken elfagyott a szilva nagy része, ahogy almából sincs sok. Utóbbi gyümölcsnek ráadásul igencsak felment az ára, már a léalmáért is jól fizetnek, így a többség aligha pálinkát készít az almájából.

"A főzdék forgalmát erősen befolyásolja a fizetőképes kereslet nagysága is" – tette hozzá a tulajdonos, majd arról beszélt: volt idő, amikor adómentesen lehetett főzetni bizonyos mennyiséget, de az utóbbi években újra kell szeszadót fizetni. Jelenleg a közteherrel együtt 1600 forint körül mozog egy liter pálinka kifőzésének ára, ez az összeg pedig egyeseknek már sok lehet.

Talán ez is lehet a magyarázata annak, hogy egyre többen döntenek úgy:

inkább otthon, maguk állítják elő a párlatot.

Egy ideje a polgároknak be kell jelenteniük, ha főzőberendezést vásárolnak, a folyamat alakulása így könnyen nyomon követhető. Az adóhatóság önkormányzati adatokat tartalmazó kimutatása szerint idén hat hónap alatt csaknem 1100 készülékről érkezett jelzés a helyhatóságokhoz, ezzel az elmúlt két és fél évben megközelítőleg húszezer üstöt regisztráltak az országban. Pest, Fejér és Baranya megyében például jócskán túllépi az országos átlagot a helyi bejelentések száma.

"2016 januárja óta úgynevezett párlatadójegyet kell vásárolniuk azoknak, akik otthon szeretnének pálinkát főzni" – mondta a Magyar Időknek az adóhivatal jövedéki ügyekkel foglalkozó szóvivője. Az egy liter előállítását lehetővé tevő jegyért hétszáz forintot kell fizetni. Az idei első fél évben a főzni vágyók majdnem harmincháromezer jegyet váltottak ki, ami után a közkasszába nagyjából 23 millió forint folyhatott be. Tavaly 106 ezer jegy talált gazdára, az állami bevétel pedig 75 millió forint körül mozoghatott. "A jegyet a párlat előállítása előtt kell beszerezni" – hívta fel a figyelmet a szóvivő.

Leopold Róbert kitért arra is, hogy immár nem a NAV, hanem az önkormányzatok ellenőrzik az otthoni pálinkafőzés szabályainak betartását.

"Az ugyanakkor továbbra is az állami adóhatóság feladata, hogy megakadályozza olyan párlatok kereskedelmi forgalomba kerülését, amelyeket otthon készítettek" – mondta a szóvivő, majd aláhúzta: a házi főzésű pálinka csak saját fogyasztásra szolgálhat. A pénzügyőrök emiatt a piacokon és a vendéglátóhelyeken is rendszeresen razziáznak, de figyelemmel kísérik az újságokban vagy az interneten megjelenő hirdetéseket is - írta meg a Magyar Idők.