A magas vérnyomás a legelterjedtebb szív-érrendszeri megbetegedések közé tartozik. Világszerte 9,4 millió ember halálát okozza évente. Magyarországon is több mint kétmillió embert érint ez a betegség - mondta az InfoRádió kérdésére Barna István, a Magyar Hipertónai Társaság elnökségi tagja. Hozzátette: a normális érték 140/90 alatti.

Az első lépés

A magas vérnyomást kezelni kell, ennek első lépése az úgynevezett nem-gyógyszeres kezelés. Ha ezzel nem sikerül eredményt elérni, akkor a gyógyszeres kezelésnek kell következnie. Magyarországon jelenleg több mint 850 vérnyomáscsökkentő készítmény van forgalomban - mondta Barna István, akinek honlapján egyebek között az is olvasható, hogy a hosszan tartó stressznek kitett emberek gyakrabban küzdenek magasvérnyomás-betegséggel. A stressz hatására nő a szimpatikus idegrendszer aktivitása, a szervezetben fokozódik az érszűkítő anyagok (adrenalin, noradrenalin) termelődése, ami hipertóniához vezethet.

A stressz kifejezés tulajdonképpen az idegfeszültséget okozó tényezők összességét takarja, jó irányút és rosszat egyaránt, utóbbiból pedig manapság akad bőven - olvasható a honlapon. Sajnálatos módon a feszült élethelyzetek már iskoláskorban kialakulnak, a szülők elvárásainak, a megnövekedett iskolai követelményeknek, a tanároknak való megfelelni vágyás bizony feszültséget okozhat a gyermekekben, kiváltképp akkor, ha ez a megfelelés nem mindig sikeres.

A serdülőkor után, de leginkább fiatal felnőttkorban felismerhető a menekülés a feszült élethelyzetekből, ami gyakran dohányzásban, alkoholfogyasztásban, vagy még rosszabb esetben drogfogyasztásban nyilvánul meg. Később, a munkahelyi vérnyomás-emelkedés leggyakoribb oka a feszült viszony a munkatársakkal,a főnökkel. Manapság egyre gyakrabban okoz szorongást a munkahely elvesztésétől való félelem.

Megoldások

A családon belüli tartós feszültségek, az esetleges válás, a szeretett személy halála mind-mind olyan események, amelyek átmenetileg vagy tartósan magasvérnyomás-betegséget idézhetnek elő, mindemellett depressziót is kiválthatnak. Ezért különösen fontos, hogy a tartós feszültséget segítséggel vagy egyedül, de tudatosan oldjuk. a feszült helyzetek kezelésében segítségünkre lehet az autogén tréning, a meditációs gyakorlatok elsajátítása, a rendszeres testedzés, a jóga vagy esetenként a pszichoterápiás kezelés.

A célvérnyomás elérése során a "nem-gyógyszeres" kezelés egyik alappillére - az optimális testmozgás mellett és a dohányzás abbahagyásán túl - a megfelelő táplálkozás - írja a honlapn a szakorvos.

Tanácsok

Diéta-tanácsok hipertóniások számára:

- a napi zöldség-, illetve gyümölcsfogyasztás legyen legalább 600- 800g
- döntően növényi olajok, növényi fehérjék, sovány húsok fogyasztását javasoljuk,
- a napi koleszterin bevitel ne haladja meg a 300mg-ot
- a napi nátrium bevitel legyen 2,3g alatt, ami azt jelenti, hogy 5,0g-nál kevesebb konyhasót fogyasszunk
- az alkohol fogyasztás ne haladja meg nők esetén a napi 10g-ot, férfiak esetén a 20g-ot

A zsír- és szénhidrátfogyasztás csökkentése

Az állati zsírok nagyban növelhetik az ételek hagyományos élvezeti értékét, azonban bizonyítottan pont ezek a telített zsírok (hidrogéntartalmú zsírsavak) a legfőbb kockázati tényezői a keringési betegségeknek. A telített zsírsavakat tartalmazó ételeket (pl. zsír, tepertő, szalonna, kolbász) helyett fogyasszunk inkább telítetlen zsírsavakat tartalmazó halakat, fehér húsokat (csirkét, nyulat) és a főzéshez használjunk növényi olajokat.

A legjobb az lenne, ha teljesen kiiktatnánk az étkezésünkből azokat a szénhidrátokat, melyek teljesen hasznosulnak, gyorsan és nagymértékben emelik a vércukorszintet. Még kevésbé hasznosuló szénhidrátok mennyiségét is érdemes kordában tartani, mert ezek túlzott fogyasztása is testsúlynövekedést okozhat. Nagy segítséget nyújtanak az éhségérzet kiküszöbölésében a bátran fogyasztható élelmi rostok, melyek tulajdonképpen emészthetetlen szénhidrátok.

A korpák emelik a táplálék rosttartalmát, és jóllakottsági érzést nyújtanak. Fokozzák a bélmozgást, csökkentik a zsírok, valamint szénhidrátok felszívódását. A vízoldékony rostok az LDL-koleszterint és összkoleszterint is csökkentik.A Magyar Hypertonia Társaság az idén a magas vérnyomás hosszú távú veszélyeire kívánja felhívni a figyelmet, hangsúlyozva a megfelelő és rendszeres gyógyszeres kezelés mellett az életmódbeli szokások jelentőségét is - közölte a szervezet az MTI-vel. A társaság legfrissebb felmérései szerint érdemes a betegek életmódváltását ösztönözni és támogatni.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a nemzetközi Hipertónia Liga kezdeményezésére minden év május 17-én tartja a magas vérnyomás világnapját. Magyarországon ez a leggyakoribb népbetegség, több mint 2,5 millió embert érint.

A Magyar Hypertonia Társaság 2005-ben indította el az Éljen 140/90 alatt! című országos programját a vérnyomás normális értékének széles körű megismertetése, valamint a szív- és érrendszeri halálozások számának csökkentése céljából.

A 2012 első félévében kezdődött, Lépj tovább! Felmérés elnevezésű program célja annak vizsgálata volt, hogy a beteg együttműködését segítő általános eszközök (vérnyomás- és mozgásnapló, tanácsadó füzetek) kiegészítése egy lépésszámlálóval miként segíti az egyénre szabott életmódváltást. A kérdőíves kutatásban 636 család- és szakorvos vett részt, a programba bevont betegek száma csaknem 16 ezer volt.

A megkérdezett orvosok 30 százaléka szerint a betegeiknek kevesebb mint 10 százaléka, a megkérdezett orvosok másik 45 százaléka szerint pedig csak betegeiknek 10-30 százaléka végez aktív mozgást. Ehhez képest a negyedik hónap végére a program részeként lépésszámlálót is kapó csoport tagjainak 64 százaléka végzett aktív mozgást, miközben a csak általános eszközökkel ellátott csoportban ez az arány 43 százalék volt.

A másik, Egyéni egészség elnevezésű, 2012 második félévében kezdődött program célja annak áttekintése volt, hogy az általános tájékoztató eszközök milyen arányban javítják a célvérnyomást elérő betegek számát. Egy "zöld recept" segítségével a résztvevők három témakörben - étkezés, mozgás, stresszelkerülés - kaptak személyre szabott életmódtanácsokat. A kutatást 424 család- és szakorvos körében végezték el.

Abban a csoportban, amelyben az együttműködést segítő eszközöket kaptak, a betegek fele változtatott az életmódján a vizsgált időszakban, több mint egyharmad volt azok aránya, akik négy hónapon túl is fenntartották az életmódváltást. A sikeres életmódváltók aránya 59 százalék volt a nőknél, és csak 41 százalék a férfiaknál.

A közlemény szerint a betegek a legkönnyebben az étkezéssel, diétával összefüggő változásokat és a mozgásprogramot tudták teljesíteni, sokkal kevésbé voltak sikeresek a káros szenvedélyek mellőzése és a stressz csökkentése területén. A program hatására a résztvevők 54 százalékának sikerült fogynia, 15 százalékuk abbahagyta a dohányzást, további 37 százalék sikeresen csökkentette annak mennyiségét. A betegek csaknem fele végzett rendszeresen, legalább heti háromszor testmozgást.