eur:
389.4
usd:
362.74
bux:
68118.53
2024. május 3. péntek Irma, Tímea

Magyarország a legrosszabb besorolást kapta a Transparency Internationaltől

Magyarország a legrosszabb besorolást kapta a Transparency International az OECD külföldi tisztviselők megvesztegetése elleni egyezményének 37 országban vizsgált végrehajtásáról szóló jelentésében.

A Transparency International (TI) a külföldi hivatalos személyek vesztegetését tiltó egyezmény végrehajtásáról szóló jelentéséről szóló beszámolójának magyarországi fejezetében az antikorrupciós tevékenységek összehangolását és a megelőzés fontosságát hangsúlyozza.

A jelentés három kategóriába sorolta a vizsgált országokat, mely szerint heten aktívan, kilencen mérsékelten, huszonegyen pedig - köztük Magyarország is - alig, vagy egyáltalán nem hajtották végre az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) egyezményében vállaltakat. Nemzetközi szinten megállapítható, hogy az idei eredmények nem hoztak javulást a tavalyi évhez képest, ami az elmúlt hét év során először fordult elő - szögezi le a TI. A kutatásban szereplő 37 ország kevesebb, mint ötödéről mondható el, hogy aktívan hajtja végre az egyezményben foglaltakat.

Magyarországgal kapcsolatban a jelentés említést tesz többek között a sukorói telekcsere ügyletről, az Alstom és a BKV közötti szerződés visszásságairól; hiányosságként említi meg a Magyar Telekom macedóniai és montenegrói szerződéseivel, illetve az INA horvát olajipari cég Mol általi felvásárlásával kapcsolatos vizsgálódások elhúzódását, mely utóbbiban szerepet kaphatott az OTP és a horvát Podravka is.

A jelentés szerint az itthoni jogi szabályozás általánosságban megfelelő, azonban a nemzetközi szervezet a Magyarországon működő, több mint tíz korrupcióellenes tevékenységet folytató intézmény munkájának hatékonyabb összehangolását javasolja. Hozzáteszi: az egyezmény hatékony végrehajtásához szükség van a közérdekű bejelentők védelméhez szükséges intézményi háttér biztosítására, valamint a nyomozó hatóságok szakszerű továbbképzésére is.

Az TI a jelentésében megemlíti, hogy a korrupció visszaszorítása érdekében számos intézkedés született 2010-ben, de ezek eredményei még nem láthatóak. A Központi Nyomozó Főügyészség jelentős forrást kapott erre a célra és új jogszabályok születtek a bírói rendszer átláthatóbbá tétele érdekében is.

A nemzetközi korrupcióellenes szervezet szerint negatívum, hogy hatályon kívül helyezték a lobbitörvényt, és gyengítették az alkotmányos fékeket és ellensúlyokat.

A közlemény idézi Földes Ádámot, a TI magyarországi tagozatának vezetőjét, aki azt mondta: az egyes antikorrupciós intézkedések összehangolása és a megelőzést is érintő intézkedések nélkül a korrupció elleni harc nem tud áttörést hozni.

A szervezet emlékeztet, hogy a világ leggazdagabb exportőr államait tömörítő OECD megvesztegetés elleni egyezményét 1999-ben 38 ország írta alá azért, hogy harcot indítson a hivatali személyek megvesztegetése ellen. Magyarországon az egyezmény 2000. május 31-től hatályos.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Rendkívüli belpolitikai vihar lett egy atomerőműves cikkből Németországban

Rendkívüli belpolitikai vihar lett egy atomerőműves cikkből Németországban

A havonta megjelenő, elemzésekre, illetve háttérjelentésekre összpontosító népszerű Cicero című magazin azt állította, hogy az atomerőművek egy évvel ezelőtti végleges leállításáról született döntés meghozatala előtt kulcsfontosságú szakértői információkat hallgattak el az atomenergia alkalmazásának legfőbb ellenzője, a zöldpárti gazdasági miniszter előtt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.03. péntek, 18:00
Bakondi György
a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója, a Stratégiai Tanácsadó Testület tagja
MBH Bank: A rendszeres megtakarítók átlagosan havi 80 ezer forintot tesznek félre

MBH Bank: A rendszeres megtakarítók átlagosan havi 80 ezer forintot tesznek félre

A megtakarítással rendelkező magyar lakosság 48%-a alkalmanként tesz félre, a rendszeresen megtakarítók pedig általában havonta és körülbelül 80 ezer forinttal tudják növelni megtakarításukat – derült ki az MBH Csoport reprezentatív kutatásából, amely a magyar lakosság befektetési, megtakarítási szokásait vizsgálta. A befektetett tőke biztonsága továbbra is vezető szempont a válaszadók között, noha az utóbbi évek inflációs környezetében ezzel együtt felértékelődött a hozam fontossága is. A befektetések kezelésében a személyes és az online ügyintézés egyaránt népszerű, tanácsok esetében pedig elsősorban a banki szakértőkre hallgatnak a megtakarítók. A megtakarítással rendelkezők aktívan érdeklődnek a pénzügyek iránt, havonta akár többször is tájékozódnak, informálódnak a befektetési lehetőségekről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×