"A szavazati jog olyan alapvető dolog, mint a levegő, amit belélegzünk. Véleményem szerint nem kérdéses, hogy minden állampolgárnak meg kell adni a szavazati jogot, függetlenül a lakhelyétől" - jelentette ki Maximilian Teleki, hozzátéve: "Optimista és türelmes ember vagyok. Lehet, hogy a változáshoz időre lesz szükség, de ez nagyon fontos ügy."

Teleki korábban a Schmitt Pál köztársasági elnökhöz és a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyetteshez intézett levelében hangsúlyozta: a HAC támogatja, hogy minden magyar megkapja a magyar állampolgárságot. A szervezet szerint az állampolgárságnak csak egyféle kategóriája lehet; a magyaroknak választójoggal kell rendelkezniük, függetlenül lakhelyüktől és részt kell tudni venniük a magyar nemzet sorsának alakításában. Az Amerikai Magyar Szövetség szerint mind a Magyarországon élő kisebbségeknek, mind a diaszpórában élő magyarságnak képviselettel kell rendelkeznie a magyar parlamentben.

Maximilian Teleki ugyanakkor, az MTI-nek nyilatkozva úgy fogalmazott: nagyon könnyű éppen azt bírálni, ami nem szerepel az új alaptörvényben. Az alkotmány elfogadását történelmi és pozitív változásnak nevezte.

"Nagyon fontos pillanat ez Magyarország történetében, örülünk, hogy végre bekövetkezett. Az alkotmánynak egy kommunizmus utáni, modern, demokratikus köztársaságot kell kifejeznie és amit az előző alaptörvény nem tett meg megfelelően. Ezért érthető volt, hogy új alkotmányt fogadtak el, de meglepő volt, hogy ez ilyen sokáig tartott" - mondta. Hozzátette, hogy a legtöbb bírálat, amit az alaptörvénnyel kapcsolatban hallott, olyanoktól származott, akik nem ismerték a tervezet végleges változatát.

A HAC elnöke ugyanakkor utalt rá, hogy az amerikai alkotmány is több változáson esett át annak érdekében, hogy az ország nagyobb rugalmassággal szolgálja valamennyi állampolgárának érdekeit és reményét fejezte ki, hogy Magyarország demokratikus rendszere ennek a célnak megfelelően alakul majd. Teleki szerint eljárásügyi kérdés, hogy a külföldön élő magyarság szavazati jogának és a képviseletének kérdése alkotmány-kiegészítéssel avagy egy vonatkozó törvénnyel rendeződik-e.

"A parlamenti demokráciának tükröznie kell az állampolgárok akaratát, és az állampolgárok akaratának képviseletet kell nyernie a parlamenti demokráciában. Ezt az alapvető jogot pedig az alkotmánynak vagy egy vonatkozó törvénynek jogi értelemben is érvényesítenie kell" - mondta.

Teleki szerencsétlen döntésnek nevezte, hogy az ellenzéki pártok kivonták magukat az alkotmányozás történelmi folyamatából, amit "politikai és erkölcsi hibának" minősített. Az HAC elnöke szerint senki sem marasztalhatja el azért a Fideszt, mert élt a kétharmados parlamenti többség adta lehetőséggel és gyakorolta törvényes jogát a kormányzati rendszer megváltoztatására. Emlékeztetett rá, hogy erre korábban az MSZP-SZDSZ koalíciónak is meg lett volna a lehetősége, de nem volt mersze ezt megtenni. Teleki szerint az ellenzéki pártoknak most viszont ahhoz nem volt bátorságuk, hogy részt vegyenek a történelmi politikai vitában, ami azt mutatja, hogy mennyire marginalizálódtak a politikai rendszerben.

"Ez nemcsak szomorú és politikai rövidlátásra utaló döntés, de egyben azt is jelenti, hogy hátat fordítottak kötelességüknek, mert a támogatóik - legyenek bármi csekély kisebbségben is - megérdemlik, hogy álláspontjuk kifejezésre jusson egy történelmi vitában" - mondta a HAC elnöke.

Max Teleki megtiszteltetésnek nevezte, hogy részt vehetett az alkotmányozási nemzeti párbeszéd folyamatában és hogy megoszthatta a HAC álláspontját és személyes meggyőződését Szájer József EP-képviselővel, az új alkotmány egyik "atyjával" és másokkal.