Házasságkötések, válások, költözések miatt mintegy 170 ezer adat változik meg az októberi önkormányzati választáson szavazásra jogosultak nyilvántartására szolgáló névjegyzékben a közszemlére tétel és a voksolás napja közötti alig több mint egy hónapban.

A visszaélések kiszűrése

A névjegyzék közhitelű nyilvántartás, amely azok adatait  tartalmazza, akik Magyarországon választójoggal rendelkeznek az önkormányzati választáson. A névjegyzék segítségével ellenőrizhetik a választási szervek az urnához járulók választójogosultságát, és ennek alapján kiszűrhetik azokat, akik esetleg többször is szavazni próbálnak. 
  
A névjegyzéket a helyi választási iroda vezetője (a jegyző)  állította össze a polgárok személyi adat- és lakcímnyilvántartása, valamint a szavazati joggal nem rendelkezők nyilvántartása alapján. 

A névjegyzéket augusztus 18-tól öt napra közszemlére kellett tenni, hogy a névjegyzékből kihagyás, vagy éppen az abba való jogosulatlan felvétel miatt kifogást lehessen benyújtani. Tévesen, így jogosulatlanul szerepelhet a névjegyzékben például olyan személy, akit bíróság tiltott el a közügyek gyakorlásától. 

Ugyan a névjegyzékbe betekintés lehetősége augusztus 22-én  lezárult, ám a jegyzőknek tovább kell vezetniük a választásra jogosultak jegyzékét. 

Erre azért van szükség, mert a választás napjáig körülbelül 170 ezer adat változik meg, amit át kell vezetni a névjegyzékben. Ilyen adatváltozást jelent például az, ha házasságkötés vagy válás miatt megváltozik a választópolgár neve, költözés miatt megváltozik a lakcíme, állampolgárságot szerez, vagy veszít el, esetleg ebben az időszakban hal meg. 

Az, ha valakinek megváltozik a neve, lakcíme, nem lehet akadálya annak, hogy gyakorolhassa választójogát. 

Kézzel már nem lehet "belenyúlni"

Abban az esetben, ha valaki a névjegyzék elkészítése után elköltözik, az új lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetője - a bejelentkezéssel egyidejűleg - felveszi őt a névjegyzékbe, és erről értesítő átadásával tájékoztatja. A helyi választási iroda vezetője pedig haladéktalanul értesíti a korábbi lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjét, hogy törölje az ottani névjegyzékből a választópolgárt. 

A választási informatikai rendszer támogatja a névjegyzék elektronikus továbbvezetését, sőt, most már nem is engedélyezett a névjegyzék kézzel történő továbbvezetése. Ennek azért van jelentősége, mert korábban a névjegyzékeket kézzel vezették tovább, illetve a helyi választási irodák vezetői egymás között postai úton cserélték ki a névjegyzékekkel kapcsolatos információkat. 

Rövidebb kampánycsend

Az októberi önkormányzati választáson a korábbi választásoktól eltérően már csak a szavazás napján, a szavazókörök bezárásáig lesz érvényben a kampánycsend. Ez azt jelenti, hogy a kampánytiltás időkorlátja 43-ról 19 órára csökkent. 

Az Országgyűlés a nyáron módosította a választási eljárásról szóló törvényt, amely rendelkezik a kampánycsendről. A korábbi szabályozás szerint kampányt folytatni a szavazást megelőző nap (szombat) 0 órától a szavazás végéig volt tilos, vagyis a kampánycsend 43 órás volt. 
  
Az új szabályozás szerint a kampánycsend kizárólag a szavazás napján, a szavazás befejezéséig van érvényben. 

A kampánycsend megsértése

A kampánycsend megsértésének minősül a választópolgárok választói akaratának befolyásolása, így különösen a jelölt vagy a jelölőszervezet által ingyenesen juttatott szolgáltatás (ide értve a szavazásra történő szervezett szállítást, étel-ital adását), pártjelvények, zászlók, pártszimbólumok, a jelölt fényképét vagy nevét tartalmazó tárgyak osztogatása, választási plakát elhelyezése, a választói akarat befolyásolására alkalmas információk 
szolgáltatása elektronikus vagy más úton. 

A kampánycsend megsértésének minősül az Országos Választási Bizottság állásfoglalása szerint az, ha a kampánycsend idejére bárki politikai gyűlést, tüntetést szervez. Tilos továbbá a pártszimbólumok használata, pártokhoz köthető egyenruha viselése a választási szervek hivatalos helyiségeiben, így különösen a szavazóhelyiségekben. 

Kampánycsend idején sem új, sem korábbi közvélemény-kutatás eredményét nem lehet közzétenni. 

A kampánycsend előtt megjelent sajtótermék azonban nem lehet kampánycsendsértő, azaz az újságárusoknak nem kell beszedniük a standokról az ilyen kiadványokat. 

A választási bizottságok azonban mindig egyedileg, esetről esetre döntik el, mi minősül kampánycsendet sértőnek; a jogorvoslati eljárásokban pedig végső soron a bíróságok döntenek az egyes ügyekben. 

Egyetlen szavazattal is lehet valaki polgármester

Egyetlen szavazattal is lehet valaki képviselő vagy polgármester az október 3-ai települési önkormányzati, vagy az ezzel egy időben tartandó kisebbségi választáson.

Az önkormányzati választás - szemben az országgyűlésivel - egyfordulós, és érvényességi küszöb sincs. Ez azt jelenti, hogy elvileg akár egyetlen leadott szavazattal is mandátumot lehet szerezni.  

Mivel az eredmények megállapítását nem befolyásolja a szavazáson megjelentek száma, ilyen szempontból nincs is értelme érvényességről beszélni a helyhatósági választásokon. 

Eredménytelen is csak akkor lesz egy önkormányzati választás, ha például a tízezernél több lakosú településeken az egyéni választókerületekben vagy a polgármester-választáson ugyanannyi érvényes szavazatot kap két, vagy annál több jelölt. Ekkor új választást ír ki a helyi választási bizottság. 

Az országgyűlési választások, szemben a mostani önkormányzatival, kétfordulósak. Az érvényességi küszöb az országgyűlési választáson az első fordulóban az 50 százalék, míg a másodikban 25 százalék. Ha a második fordulóban sem haladja meg a 25 százalékot a részvétel, akkor új választást kell kiírni. 

Nem lesz sorban állás?

A legfrissebb adatok szerint több mint ötezren szavazhatnak igazolással a jövő vasárnap tartandó önkormányzati választáson. Az állandó lakcímük helyett a tartózkodási helyükön voksolók megoszlanak a közel tizenegyezer szavazókör között, így várhatóan nem lesz sorban állás. 

Az Országos Választási Iroda adatai szerint eddig 5.123 igazolást adtak ki a helyi választási irodák, de az igazolás 
kiadására jövő péntekig még van lehetőség.A jogalkotó törekvése az volt, hogy az önkormányzati választáson az önkormányzat életében érdekelt személyek szavazzanak, ezért sokkal szigorúbbak az igazolással szavazás feltételei, mint az országgyűlési választáson.

Az országgyűlési képviselők választásán bárki kérhet igazolást, ha a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, és ezt már előre tudja, a választó pedig megkötés nélkül bármely másik településre kérhet igazolást.

Ezzel szemben az önkormányzati képviselők választásán csak azok kérhetnek igazolást, akik a lakóhelyükön kívül bejelentett tartózkodási hellyel is rendelkeznek, és ők is csak abban az esetben szavazhatnak az utóbbin, ha azt június 16-át megelőzően jelentették be, és az a szavazás napjáig nem szűnik meg.

2006-ban körülbelül 3.500 igazolással szavazó volt az önkormányzati választáson (a 2010-es országgyűlési választáson pedig 57 ezer).

Kevesebb szavazókör

Az áprilisi országgyűlési választáshoz képest körülbelül kétszázzal kevesebb szavazókörben voksolhat a 8,2 millió választópolgár az október 3-ai önkormányzati választáson.

Az áprilisi országgyűlési választáson még 10.926 szavazókörben adhatták le voksaikat a választók, most 10.743-ban.

Az országgyűlés ugyanis a nyáron új törvényt alkotott a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról, és ebben előírta: a települési önkormányzat képviselő-testületének, illetve a fővárosi és a megyei közgyűlés tagjainak számát a választás évének január 1-jei lakosságszáma alapján kell meghatároznia a települési jegyzőknek.

A jegyzőknek július közepéig kellett megállapítaniuk és közzétenniük a képviselő-testületek, közgyűlések létszámát és az új egyéni választókerület-számokhoz igazodva "újra kellett rajzolniuk" a tízezernél több lakosú településeken az egyéni választókerületek határait.

"Felesleges" szavazókörök

Az egyéni választókerületek átalakítása miatt "hozzá kellett nyúlni" egyes szavazókörökhöz is; felül kellett vizsgálniuk az új választókerületekhez igazodva a szavazókörök számát és területi elosztását, vagyis el kellett végezniük a szakszóval körzetesítésnek nevezett feladatot.

A körzetesítés során az összes címet, ahol választópolgár lakik, a körzetesítést segítő szoftverrel besorolják egy szavazókörbe.

A szavazókörök felülvizsgálata során egyes szavazókörök "feleslegesnek" bizonyultak, így azokat megszüntették és az októberi önkormányzati választáson körülbelül kétszázzal kevesebb, összesen 10.743 szavazókörben adhatják le a voksaikat a választók.

A választási eljárásról szóló törvény szerint a szavazóköröket a jegyzőknek úgy kell kialakítaniuk, hogy azokba lehetőleg 600-nál több, ám 1.200 választópolgárnál kevesebb jusson, és minden településen legyen legalább egy szavazókör.