eur:
393
usd:
366.3
bux:
66129.26
2024. április 26. péntek Ervin

A fogyatékosságra is rákérdeznek a 2011-es népszámláláson

A fogyatékosság is felkerült azok közé az adatkörök közzé, amelyekre rákérdeznek a 2011-es népszámláláson. A parlament hétfőn módosításokkal ismét elfogadta a Sólyom László köztársasági elnök által az Országgyűlésnek megfontolásra visszaküldött törvényt. A képviselők 190 igen, 158 nem és 2 tartózkodó szavazattal fogadták el a jogszabályt, amely alapján 2011 októberében veszik fel a lakosok adatait.

A törvény zárószavazást két héttel halasztották el, mert az MSZP még egyeztetett a fogyatékos szervezetek képviselőivel arról, hogy a népszámláláson, vagy a kormány javaslata alapján egy külön adatgyűjtésen mérjék fel a fogyatékosságot. Végül mindkét alternatíva bekerült a javaslatba, így külön felmérés is lesz. A vallásra vonatkozóan továbbra sem gyűjtenének adatokat; ezt korábban kifogásolta az államfő.

Molnár Csaba, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter hétfői zárszavában hangsúlyozta: a kormány támogatja azon zárószavazás előtti módosításokat, amelyek a 2011-es népszámlálás során a kötelezően megválaszolandó adatköröket a termékenységgel, a fakultatívan megválaszolandó adatköröket pedig a nemzetiségi és etnikai hovatartozással, az anyanyelvvel és a fogyatékossággal javasolják kiegészíteni.

Sólyom László október 21-én küldte vissza az Országgyűlésnek megfontolásra a törvényt, mert nem értett egyet azzal, hogy nem gyűjtenének a termékenységre, az egészségi állapotra és fogyatékosságra, valamint a vallásra vonatkozó adatot, holott a korábbi, 2001-ben tartott népszavazáson valamennyi kérdéskör szerepelt.

Az államfő úgy vélte, egyrészt valamennyi adat fontos jellemzője a társadalomnak, másrészt a társadalmi folyamatok könnyebben megérthetőek és elemezhetőek, ha a tíz évente sorra kerülő népszámlálásokon ugyanazok a kérdéskörök szerepelnek, és így a felvett adatokat össze lehet vetni.

A köztársasági elnök kifogásolta azt is, hogy a 2011-es népszámláláson csak a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozás kérdése szerepelne, nem pedig általában a nemzetiség, függetlenül attól, hogy a személy kisebbségi vagy többségi nemzetiséghez tartozónak vallja magát.

A most elfogadott törvény a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozás helyett a nemzeti és etnikai hovatartozásra és az anyanyelvre kérdez rá, szerepel az adatkörök között a termékenység és a fogyatékosság is.

A hovatartozásra, az anyanyelvre és a fogyatékosságra a válaszadás nem kötelező.

A kormánynak is volt egy zárószavazás előtti módosító javaslata, a kisebbséghez tartozás helyett ugyancsak a hovatartozásról és az anyanyelvről kérdezték volna a népszámláláson az állampolgárokat, és a termékenység is felkerült volna a megadandó adatok közzé.

A kabinet azonban a fogyatékosság felmérésére egy mintavételen alapuló adatgyűjtési programot dolgozott volna ki. Ez a javaslat "sem veszett el", hiszen a törvénybe bekerült: a fogyatékossággal összefüggő adatok megbízható összegyűjtését lehetővé tevő, mintavételen alapuló adatgyűjtési programot kell végrehajtani.

A kormány felhatalmazást kapott, hogy az adatgyűjtési program mintájának nagyságát, valamint a gyűjtendő adatok körét, továbbá a végrehajtás részletes szabályait rendeletben határozza meg.

Az Országgyűlés először október 5-én fogadta el a népszámlálást elrendelő törvényt a kormánypárti és szabad demokrata képviselők 192 igen, egy nem szavazatával, 155 ellenzéki képviselő tartózkodása mellett.

A jogszabály szerint a teljes körű megkérdezésen alapuló népszámlálást 2011 őszén tartják, az adatfelvételt 2011. október 1. és november 30. között kell végrehajtani.

A népszámlálás során az adatszolgáltatás a természetes személyek, a lakások, valamint az intézetek bizonyos adatköreinek összeírására terjed ki. Az adatszolgáltatás - a nemzeti és etnikai hovatartozás, az anyanyelv és fogyatékosság kivételével - kötelező, egyben kötelező a valóságnak megfelelő adatot szolgáltatni.

Címlapról ajánljuk
Egy mandátumot szerezhet az EP-választáson a Magyar Szövetség

Egy mandátumot szerezhet az EP-választáson a Magyar Szövetség

Ha áprilisban tartották volna az európai parlamenti választást Szlovákiában, akkor azt az ellenzéki Progresszív Szlovákia nyerte volna a szavazatok 27 százalékával. A hármas kormánykoalíció két pártja, a Smer és a Hlas 15, ill. 14 százalékot ért volna el – derült ki a legfrissebb közvéleménykutatás eredményeiből. A felmérés szerint a Magyar Szövetségnek is sikerülne egy képviselőt kijuttatnia Brüsszelbe.

Bóka János az Arénában: igazodás vagy újraegyesítés, ez az unió nagy kérdése

Mi az Európai Uniót egy szerződéses alapokon nyugvó szabályrendszerre épülő együttműködésnek tekintjük, ebbe az állandó közös hitelfelvétel, a közös eladósodás, a fiskális föderalizmus nem fér bele – mondta Bóka János az InfoRádió Aréna című műsorában. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter beszélt az EP-választás tétéjéről, az unió jövőjéről és az EU-tagság húszéves mérlegéről is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.26. péntek, 18:00
Balczó Barnabás
a Magyar Posta vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×