Magyarország gazdasági, társadalmi, versenyképességi és integrációs téren is a leggyengébben teljesítő tagállam az EU 15-ök közül - állapítja meg a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézete a most elkészült negyedik monitoring jelentésében.

A kelet-közép-európai térség országaiban mind a GDP mind a bruttó beruházások dinamikusabban nőttek mint a régi tagok esetén, ám az EU 15-ök közül - nem vizsgálva Málta és Ciprus helyzetét - Magyarország teljesít a legrosszabbul.

Csehország kereskedelmi mérlege évek óta szufficites, a visegrádi négyeknek és Szlovéniának egyensúly közeli állapotban van, a többi ország esetében azonban a GDP 20-25 százalékára rúg a kereskedelmi mérleg hiánya.

A felzárkózás és az életszínvonal javulása terén Szlovénia és Csehország áll a lista élén, Magyarországon stagnálnak ezek a mutatók, míg az egy főre jutó GDP tekintetében a legelmaradottabbnak Románia és Bulgária számít. A foglalkoztatottsági ráta az újonnan csatlakozottak közül három országban nem éri el a 60 százalékot: Lengyelországban, Romániában és Magyarországon, hazánkban ráadásul stagnálnak a mutatók.

A munkanélküliség a csatlakozás óta mindenhol csökkent, kivéve Magyarországon, itt az elmúlt évben 6-ról 7,5 százalékra nőtt a ráta. Az öt maastrichti konvergenciakritérium közül mindet csak egyetlen állam, Szlovákia teljesíti, négyet teljesít Lengyelország, Csehország, Bulgária valamint a balti államok, míg Magyarország egyetlen egy kritériumnak sem felel meg.

Jogharmonizáció tekintetében hazánk a középmezőnyben helyezkedik el - ahogyan a versenyképességi mutatók, például az innovációs index, a termelékenység vagy az egységnyi munkaerő változás terén is. Az uniós támogatások lehívása hazánkban közel 80 százalékos, hasonlóan Szlovéniához vagy Észtországhoz.

Vida Krisztina, a Világgazdasági Kutatóintézet tudományos főmunkatársa szerint a legsikeresebb tagállamnak Szlovénia, Szlovákia és Csehország mondható, míg a legsikertelenebbnek Magyarország.

A szakértő szerint kérdés, hogy a jelenlegi gazdasági recesszió hatására a korábban a térségből elszivárgott munkaerő visszatér-e, valamint hogy a magyar államháztartási hiány csökkentésének gyors üteme fenntartható marad-e.