Magyarországon 3 millió 400 ezer ember kap nyugdíjat. A nyugdíjkorhatár 62 év, a többség azonban már 59 évesen nyugdíjas. Nagyon sokan ugyanis korkedvezménnyel mennek nyugdíjba, 800 ezren pedig rokkantnyugdíjasok.

Megéri nekik: a korkedvezményesek átlagnyugdíja 98 ezer, a rokkantnyugdíjasoké pedig 72 ezer forint. Ehhez képest azok, akik végigdolgozták az idejüket, 70 ezer forintot kapnak. Ráadásul a korkedvezmény, illetve a rokkantság jogcímén nyugdíjba vonulók közül is sokan tovább dolgoznak, nem kevesen feketén, tehát nem fizetnek közterheket. Természetesen nagyon sokan vannak olyanok is, akik a tartós munkanélküliség elől menekülnek nyugdíjba az első adandó pillanatban.

És hiába kapcsolódik a nyugdíjhoz a szegénység fogalma, akkor is tény, hogy nálunk a férfiak átlagnyugdíja a nemzetgazdasági átlagkereset 77 százalékát teszi ki, a fejlett országokban pedig ez 60 százalék. Vagyis itthon nem éri meg a munkaerőpiacon maradni, mert a nyugdíjba menetel mindössze 20 százalékos jövedelemveszteséget jelent.

Kevesen fizetnek sokak után

Az is tény, hogy a magyar nyugdíjrendszer évente 500 milliárd forintos hiányt produkál - ennyivel többet fizet ki az állam az idősek ellátására, mint amennyi a nyugdíjjárulékokból befolyik. Egyre kevesebben tartanak el egyre többeket.

Merthogy egyre több nyugdíjas lesz, hiszen az 1950 és '54 között szép számban született Ratkó-gyerekek is nyugdíjba vonulnak. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a várható élettartam is folyamatosan nő (a férfiaknál most 68, a nőknél 76 év), akkor arra kell berendezkedni, hogy milliók vonulnak nyugdíjba, akik egyetlen fillért sem tudtak, vagy akartak megtakarítani idős korukra, hanem az államtól, vagyis az egyre fogyatkozó számú dolgozótól várják, hogy előteremtse folyamatosan emelt nyugdíjukat. Holtzer Péter, a Nyugdíj Kerekasztal elnöke szerint egyébként ma már nagyon kevesen hiszik el, hogy idős korukban majd visszakapják a járulékként befizetett pénzüket.

Ezek a tények. Most következzenek a vélemények arról, mi a megoldás.

Az Oriens nevű tanácsadó cég három módszert javasol. Szerintük 2010-től hat év alatt 65 évre kell emelni nyugdíjkorhatárt. Második lépésben meg kell szüntetni az úgynevezett svájci indexálást, vagyis azt, hogy a nyugdíjemelés mértékét az infláció és a nettó átlagkereset átlagából számítják ki. Ezenkívül az Oriens szakértői néhány évig nem emelnék meg azoknak a nyugdíját, akik most aránytalanul sok pénzt kapnak. Így a juttatások kiegyenlítődnének.

A politikusok erről hallani sem akarnak, ami érthető, ha tudjuk, hogy a nyugdíjasok adják a szavazók 36 százalékát. "Soha, soha, a legnehezebb pillanatban sem jutott eszünkbe, hogy a nyugdíjakhoz nyúljunk hozzá" - fogalmazott például Gyurcsány Ferenc kormányfő, az MSZP elnöke, miután végighallgatta az Oriens tanácsadóit. A nagy változtatások helyett Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára is inkább azt szeretné elérni, hogy minél többen dolgozzanak 62 éves korukig, bár ő is látja, hogy ennél sokkal jobban megéri nyugdíjasnak lenni.

Ki gondol itt a jövőre?!

A szakértők szerint a politikusok csak a felszínt kapargatják. Németh György szociológus-közgazdász, a Nyugdíj Kerekasztal tagja úgy véli: a változtatást a pályakezdőknél kellene kezdeni, mert erkölcstelen lenne korlátozásokat kényszeríteni a munkavállalói szempontból már védekezésre képtelen nyugdíjasokra.

Holtzer Péter is azt vallja, hogy nem a korhatár és az indexálás a lényeg, hanem az, hogy az egyes emberek - köztük a politikusok - képesek-e a gondolkodásra és az öngondoskodásra - ötven évre előre! Ehhez ma sem hite, sem hajlandósága, sem pénzügyi kultúrája nincs az "átlag magyarnak" - tette hozzá.

Németh György is az öngondoskodásban hisz, bár az ő modellje kétségkívül a legradikálisabb a megoldások piacán. Szerinte mindenkinek magának kell biztosítania a saját időskori ellátását, vagyis érdekelt abban, hogy munkával töltse az életét.

Megválaszolatlan kérdések

De mi legyen a korkedvezményt és a rokkantság jogcímét választó milliókkal? Lehet hinni abban, hogy ezeket a kedvezményeket fel kell számolni, vagy legalábbis szigorítani kell az a rendszert. Németh György ennek a tábornak a szóvivője. Õ megszüntetné a korkedvezményt, cserében viszont magasabb induló összegű nyugdíjat adna a veszélyes munkakörben dolgozóknak. A rokkantnyugdíjat is felszámolná, és egy külön alapból finanszírozná ezt a kiadást, de csak az addigra szükségszerűen megemelt korhatár elérésig. Utána már a rokkantaknak is csak öregségi nyugdíjat adna.

A munkaerőpiacra visszacsábított rokkantakkal azonban nem oldódik meg a probléma, hiszen - mutatott rá Holtzer Péter - vajon tudunk-e munkát adni nekik? Szintén megválaszolatlan kérdés, hogy mi legyen azokkal, akik nem dolgoznak, vagy minimálbérre vannak bejelentve, vagyis nem lesz nyugdíjuk, ha megöregszenek? (Egyes felmérések szerint 20 év múlva a nyugdíjas korúak 30-35 százaléka közülük kerül ki.) Erre több szakértő a szociális alapnyugdíj bevezetését javasolja.

2010-ig tehát csak vita lesz, változtatás vélhetően nem. Kérdés, hogy a két év múlva esedékes kormányalakításra jelenleg esélyesebb Fidesz mit kezd majd a nyugdíjakkal. Orbán Viktor, az ellenzéki párt elnöke egy zártkörű tanácskozáson állítólag azt mondta, hogy ők befagyasztanák a nyugdíjakat. Később, a nyilvánosság előtt már arról beszélt, hogy meg kell őrizni a nyugdíjak reálértékét.