Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 27. szombat László

Tizenhét éves az első szabadon választott Országgyűlés

Ma tizenhét éve, hogy megalakult az első szabadon választott Országgyűlés. A parlament alakuló ülésén lemondott Németh Miklós miniszterelnök, az Országgyűlés elnökének választották Göncz Árpádot, aki egy megállapodás értelmében rögtön át is adta a tisztséget Szabad Györgynek.

"Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Kedves Vendégeink! Az Országgyűlés ünnepi és alakuló ülését megnyitom. Kérem, énekeljük el együtt a Himnuszt!"

1990. május 2-án ezekkel a szavakkal nyitotta meg a harmadik Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke az első szabadon választott parlament alakuló ülését.

Szűrös Mátyás köszöntőjében történelmi eseménynek nevezte a többpártrendszer első Országgyűlésének megalakulását.

"Hazánkban politikai, hatalmi fordulat zajlik, új reményteljes kor veszi kezdetét. Sokrétű társadalmi, politikai változások és folyamatok betetőzésének, új kezdetnek és egyben folytatásnak vagyunk a részvevői, tanúi egy felgyorsult demokratikus menetben. Ami itt történik, minden akadály és nehézség ellenére előremutató és korszerű. Ha jól tudunk élni a lehetőségekkel, ez az út el kell, hogy vezessen bennünket a jól boldoguló, szabad, demokratikus Magyarország teljes felépítéséhez, amelyben a nép akarata érvényesül" - mondta Szűrös Mátyás.

Az alakuló ülésen elfogadták Németh Jánosnak, az Országos Választási Bizottság akkori elnökének beszámolóját az első szabad választásokról, majd igazolták az új képviselők mandátumát.

A parlament ezt követően elnöknek választotta meg a szabad demokrata Göncz Árpádot, aki az MDF és az SZDSZ titkos megállapodása értelmében át is adta tisztségét az MDF-es Szabad Györgynek.

"Képviselőtársaimnak köszönöm a megtisztelő bizalmat. Érdemem kevés, ezt a feladatot nem kerestem, de vállalom, s azt remélem, hogy az Önök bizalma segít abban, hogy jó eszköze legyek a népszuverenitás érvényesülésének. Tisztelt Országgyűlés! Az elfogadott napirend szerint most szólásra következik Németh Miklós miniszterelnök" - mondta Szabad György.

Németh Miklós az ülésen a Minisztertanács nevében lemondott, és mint mondta, az új kormány hivatalba lépéséig elvégzik a munkájukat.

Az alakuló ülésen a parlament nemzeti ünneppé nyilvánította október 23-át, és törvénybe iktatta az 1956-os forradalom és szabadságharc jelentőségét.

Ezen kívül szándéknyilatkozatot írtak alá a képviselők arról is, hogy Magyarország az Európa Tanács tagja legyen.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Egészségügyi miniszter: aki most szabadtéri rendezvényre megy, jól gondolja meg, mit csinál

Egészségügyi miniszter: aki most szabadtéri rendezvényre megy, jól gondolja meg, mit csinál

Hegedűs Zsolt szerint a hőség nem egyszerű kellemetlenség, hanem komoly egészségi kockázatot jelent és különösen veszélyeztetettek az idősek, a várandósok, a kisgyermekek, a krónikus betegek, a szív- és érrendszeri betegségben érintettek, valamint azok, akik rosszul viselik a nagy meleget.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Egy város, 24 érdek: így bénítja meg Budapestet a kétszintű önkormányzatiság

Egy város, 24 érdek: így bénítja meg Budapestet a kétszintű önkormányzatiság

Ha ma Budapesten tönkremegy egy pad vagy kátyús lesz egy út, a városlakó gyakran nem tudja, kihez kell fordulnia. A probléma ott kezdődik, hogy ezt sok esetben még maguk az üzemeltetők sem tudják egyértelműen megmondani. A fővárosban ugyanis kétszintű önkormányzati rendszer működik, amelyben a fővárosi és kerületi feladatok határai sok esetben elmosódnak. Fenntartói szürke zónák, torz felelősségi viszonyok és átfedő hatáskörök nehezítik az üzemeltetést, az átfogó fejlesztéseket pedig a széttagolt döntéshozatali rendszer lassítja. A végeredmény egy olyan intézményi struktúra, amely sokszor még a szereplők számára sem egyértelmű, és egyre nehezebben teszi kormányozhatóvá Budapestet. A Budapest előtt álló rendszerszintű intézményi, gazdasági, infrastrukturális és ingatlanfejlesztési kihívásokat, valamint a lehetséges kitörési pontokat bemutató cikksorozatom ezen cikkében a főváros és a kerületek viszonyát, vagyis a kétszintű önkormányzatiság máig rendezetlen szerkezetét vizsgálom meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×