Orbán Viktor miniszterelnök a Kötcsei Pikniket követően közösségi oldalán tett olyan utalást, amely alapján Varga Mihály jelenlegi pénzügyminiszter követheti Matolcsy Györgyöt a Magyar Nemzeti Bank elnöki posztján 2025 márciusától. A miniszterelnök egyben azt is jelezte: a pénzügyi és a gazdaságfejlesztési tárca összevonásával egy új csúcsminisztériumot hoznak létre, a leírtak alapján Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter vezetésével.

Egy más témában tartott sajtótájékoztatón a Reuters azon felvetésére, hogy kapott-e már a pénzügyminiszter a kormányfőtől felkérést arra, hogy márciustól jegybankelnökként dolgozzon tovább, Varga Mihály a következőket válaszolta: "Márciusról van szó, mi még nem tartunk itt, tehát az egyik része a válaszomnak, hogy mindent a maga idejében. Másrészt önök is ismerik a hatályos magyar jogszabályokat: a jegybanktörvény alapján a miniszterelnök jogosítványa jegybankelnököt jelölni a köztársasági elnöknek, a kormányszerkezeti kérdések pedig a miniszterelnökhöz tartoznak."

Varga Mihály szintén kérdésre válaszolva közölte: az MNB elsődleges feladata a jegybanktörvény alapján az árstabilitás fenntartása. "De ez egyáltalán nem zárja ki, sőt indokolttá teszi azt, hogy gazdaságpolitikai kérdésekben együttműködésre törekedjen a gazdaság más szereplőivel, elsősorban a kormánnyal" – fogalmazott.

Újságírói kérdésre azt is közölte, abban az értelemben már most is van gazdasági csúcsminisztérium, hogy a növekedés elsődleges felelőse jelenleg is Nagy Márton.

Orbán Viktor kormányfő a kötcsei találkozón azt mondta, 3-5 százalékos növekedést vár 2025-re. A pénzügyminiszter most kifejtette: a német gazdaság állapotáról nincsenek jó hírek, de a magyar gazdaság több irányba is nyitott, így az exportunk más országok felé is bővíthető. "Én azt gondolom, hogy ha a velünk kritikus nemzetközi intézmények – például az Európai Bizottság – vagy mások, az OECD, az EBRD, az IMF a magyar gazdaság kilátásait tekintve jövőre egy 3,5 százalékos növekedést tartanak reálisnak, akkor nekünk csak az a dolgunk, hogy ez a 3,5 százalék magasabb legyen" – húzta alá.

Varga Mihály arra is reagált, hogy augusztusban 414 milliárd forint felett alakult a költségvetési hiány, a pénzügyi tárca pedig közleményében különböző intézkedéseket helyezett kilátásba ezzel összefüggésben.

Szólt még a további beruházáselhalasztás ügyéről is: "A költségvetés hiányát arányosnak tekintjük, tehát ha az a tavaszi döntése a kormánynak életben van – márpedig életben van –, hogy 4,5 százalékos hiányt szeretnénk az év végére, akkor ehhez ez a hiányszint teljesen illeszkedik. Azt is hangsúlyoztuk, hogy ha ez a helyzet változna, akkor a kormány mindig kész arra, hogy újabb döntéseket mérlegeljen. Azt tudom mondani, hogy a kormány május-júniusban hozott döntéseket. Ezek nagyjából 1000 milliárd forinttal javították a költségvetés idei pozícióját, 675 milliárd forint értékben halasztottunk el, ütemeztünk át beruházásokat. Itt szeretnék megmutatni mindenkit, hogy 2000 milliárd forintnyi beruházás még mindig maradt az államkasszában az idei évben, amit finanszírozunk. Másrészt pedig hoztunk olyan védelmi intézkedéseket, amelyek 400 milliárd forinttal javítják a költségvetés bevételi oldalát, így jön ki az 1000 milliárd forint."

Rámutatott: az elmúlt időszakban két hónapban is pozitív volt a költségvetés havi mérlege, és bár augusztusban valóban nem, de "a kifizetésekhez képest jobban is alakult a 414 milliárd forintos hiány" augusztusban, mint ahogy arra számítottak.

Az idei 4,5 százalékos hiánycélt összességében tarthatónak látja.