A munkája a filozófia volt, a politika a magánszenvedélye. A politikai fejleményeket annak az elvont tudásnak a birtokában próbálta meg elemezni, ami a munkájához tartozott. Ezért olyan eredményekre tudott jutni, amelyre mások talán nem - vélekedett Bence György politikai munkásságáról Betlen János, az MTV szerkesztő-műsorvezetője.

Ellenzéki múltja kapcsán Betlen János megjegyezte: Bence György azután került publikációs tilalom alá, hogy Márkus Györggyel és Kis Jánossal közösen írt 1972-es könyvében arra a következtetésre jutott: elméleti okokból a marxista gazdaságtan nem lehet eredményes, "filozófiailag nem lehet jó".

"Ez egy elég nagy dolog volt, és akkor más másként gondolkodókat is elbocsátottak és letiltottak" - emlékezett vissza Betlen János.

"Bence György Kis Jánossal együtt az egyik alapítója volt a demokratikus ellenzéknek. Volt egy fajta szubkultúra Magyarországon olyan értelmiségiekből, akik azt próbálgatták, hogy lehetne-e Magyarországon is valamiféle ellenzéki tevékenység" - mondta Betlen János, hozzátéve, hogy először csak egy-egy írás publikálásáról volt szó szamizdatban.

Kis Jánossal ők szervezték az aláírásgyűjtést a csehszlovák ellenzéki mozgalom, a Charta 77 támogatására, Bibó István halálakor a Bibó-emlékkönyvet ő állította össze Hamburger Mihállyal. Ott volt a 80-as évek ellenzéki kezdeményezésében, nyugati emberi jogi szervezetekkel tartotta a kapcsolatot - emlékeztetett Bence György ellenzéki tevékenységére Betlen János.

Bár Bence Györgyöt csak a rendszerváltáskor rehabilitálták, és hivatalosan csak ekkor térhetett vissza a tudományos életbe, útlevelet már 1982-ben kapott, és utána évekig tanított az Egyesült Államokban.

Betlen János megjegyezte: Magyarországnak szüksége volt arra a Nemzetközi Valutaalapba való belépésekor, hogy bizonyítsa, nem teljesen olyan, mint a korabeli Csehszlovákia, vagy mondjuk Kambodzsa. A tárgyalások során ugyanis nyugati panasz érkezett arra, hogy Magyarországon nem adnak egyeseknek útlevelet. Így akkoriban többen is kaptak, köztük Bence György.