E szer túlzott, hosszú távú és egyoldalú alkalmazása esetén a csípőszúnyogok – genetikai mutáció révén – ellenállóvá válnak a szer hatóanyagával szemben. Emiatt a kémiai kezelés csak részben vagy egyáltalán nem lesz hatékony a szúnyogállomány gyérítésére - hívták fel a figyelmet a felsőoktatási intézmény MTI-hez eljuttatott hétfői közleményében.

Kitértek rá: a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) javaslata és nemzetközi standard is, hogy a kémiai kezelésekkel érintett területeken nyomon kövessék e folyamatokat, viszont Magyarországon ez jelenleg egyelőre nem megoldott.

Emiatt a VNL a hazai járványmegelőzési kutatási tevékenysége kapcsán végezte el néhány jelentősebb településen – Budapesten, Vácon, Győrben, Debrecenben, Barcson és Pécsen – a csípőszúnyogok ilyen irányú vizsgálatát.

E települések mindegyikén azt tapasztalták a szakemberek, hogy a hazánkban egyik leggyakoribb – egyben a Nyugat-nílusi láz fő terjesztőjeként ismert faj - dalos szúnyog populációi jelentős arányban hordozzák a rezisztenciáért felelős génváltozatot, vagyis ellenállóak a kémiai gyértőszerrel szemben.

A nemrég hazánkban is megtelepedett, inváziós ázsiai tigrisszúnyog populációi egyelőre érzékenyek a kémiai szerre, azonban a túlnyomó részt kémiai gyérítésen alapuló hazai gyakorlatot folytatva csak idő kérdése, hogy a dalos szúnyoghoz hasonlóan rezisztenssé váljanak - hívták fel a figyelmet, kitérve arra, hogy Spanyolországban, Olaszországban, Franciaországban, Svájcban, Törökországban, valamint Romániában is volt példa hasonlóra.

A szakemberek szerint a problémára az úgynevezett integrált szúnyoggyérítési stratégia mielőbbi bevezetése hozna megoldást, amelynek lényege, hogy a szúnyogok és a kórokozók rendszeres monitorozása alapján többféle kezelési módszert vegyítenek a szúnyogok elleni védekezésre.

A hangsúlyt a megelőzésre kellene fektetni, továbbá - a rezisztencia kialakulását megakadályozva - a kémiai szert célzottan, csak indokolt esetben lenne szükséges alkalmazni – olvasható a közleményben.