Demszky Gábor nyerte a főpolgármester-választást. Az ötödik ciklusát kezdő Demszky Gábor, aki az SZDSZ és az MSZP támogatásával indult a posztért, kevesebb mint két százalékkal verte meg a Fidesz és a KDNP támogatásával indult független jelöltet, Tarlós Istvánt.

Demszky Gábor kijelentette: lemond közgyűlési mandátumáról, így az SZDSZ-nek és az MSZP-nek többsége lesz az önkormányzatban.
Erre azért van szükség, mert a 66 tagú Fővárosi Közgyűlésben a kormánypárti és ellenzéki pártoknak egyaránt 33-33 mandátum jutott: a Fidesznek 30, az MSZP-nek 24, az SZDSZ-nek 9, az MDF-nek 3; a MIÉP nem tudta átlépni a 4 százalékos küszöböt.

Tarlós István elismerte a főpolgármester-választás eredményét, hozzátéve: Demszky Gábor az MSZP-nek és az MDF-nek köszönheti győzelmét. A politikus szerint az MDF kiiratkozott a konzervatív pártok sorából.

Kerületi polgármesterek

Budapest kerületeiben Fidesz-KDNP előretörés figyelhető meg. A hagyományosan konzervatív fellegvárnak számító I. kerületben Nagy Gábor Tamás magabiztosan védte meg polgármesteri tisztét.

A II. kerületet sikerült visszahódítani az ellenzéki pártnak, Láng Zsolt fölényesen győzte le az eddigi polgármestert, az MSZP-SZDSZ támogatását élvező Horváth Csabát.

Az eddig a független Tarlós István által vezetett III. kerület is fideszes lett: Óbudán Bús Balázs mintegy 5 százalékkal előzte meg az MSZP jelöltjét, Pető Györgyöt.

A IV. kerületben nem változott a helyzet, Újpest polgármestere továbbra is az Újpestért Egyesület jelöltje, Derce Tamás lesz.

Az egyik legnagyobb meglepetést a Belváros okozta: az V. kerületben a Fidesz jelöltje Rogán Antal mintegy 6 százalékkal előzte meg a koalíció eddigi polgármesterét, Steiner Pált.

A VI. kerületben szoros volt a verseny, de Terézvárosban végül a koalíció jelöltje, Verók István folytathatja eddigi munkáját.

Ugyanez a helyzet a VII. kerületben is, Erzsébetvárosban Hunvald György magabiztosan ismételt.

A VIII. kerületben is marad az eddigi vezető: az SZDSZ-MSZP jelöltje, Csécsei Béla fölényesen győzött Józsefvárosban.

Párttársa, Gegesy Ferenc valamivel jobban izgulhatott a IX. kerületben, igaz, Ferencvárosban az MSZP is indított jelöltet.

A X. kerület is MSZP-s vezetésű marad, Verbai Lajos mintegy 1,5 százalékkal előzte meg ellenzéki riválisát Kőbányán. Egyetlen budai kerületként, a XI. kerületben marad szocialista polgármester, Molnár Gyula, az MSZP fővárosi elnöke személyében.

A XII. kerület fideszes marad, Mitnyan György helyett Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke lesz a polgármester.

A XIII. kerület továbbra is szocialista fellegvár: Tóth József úgy is magabiztosan őrizte meg székét, hogy az SZDSZ is indított jelöltet Angyalföldön.

A koalíció egyetlen új szerzeménye a XIV. kerület, Zuglóban az MSZP-SZDSZ közös jelöltje, Weinek Leonárd legyőzte az eddigi polgármestert, a fideszes Rátonyi Gábort.

A XV. kerületben a szocialista Hajdu László fölényesen ismételt, a XVI. kerületben viszont 1994 óta először győzött jobboldali jelölt, a Fidesz és az MDF támogatását egyaránt élvező Kovács Péter személyében.

Hasonló történt a szintén a baloldal erősségének vélt XVII. kerületben, a fideszes Riz Levente szoros versenyben ugyan, de megelőzte a koalíció által támogatott Hoffmann Attilát.

A XVIII. kerület nem hozott meglepetést, a szocialista Mester László marad a polgármester, és a XIX. kerület is szocialista vezetésű marad, Gajda Péter győzelmének köszönhetően.

Ugyanez mondható el a XX. kerületről is: kisebb fölénnyel ugyan, de Pesterzsébet szavazói ismét a szocialista Szabados Ákost juttatták a polgármesteri székhez.

A XXI. kerületben is marad a szocialista polgármester: Tóth Mihály megvédte címét Csepelen. Ezzel szemben a XXII. kerületben fordulat következett be: a Fidesz és a Jobbik jelöltje, Szabolcs Attila legyőzte az eddigi polgármestert, a koalíciós támogatását élvező Bollók Istvánnét.

A XXIII. kerületben nem a párthovatartozás döntött, a Soroksári Civil Szervezetek jelöltje, Geiger Ferenc magabiztosan védte meg polgármesteri címét.

A kerületi polgármesterek párthovatartozását vizsgálva azt láthatjuk, hogy a négy évvel korábbi 17-4-es kormány-ellenzék arányhoz képest (2 független, illetve civil szervezetek által támogatott jelölt mellett), a mostani választáson az ellenzék számára kedvezőbb 13-8-as arány alakult ki, ugyancsak két civil szervezetek által indított kerületi vezető mellett.