Infostart.hu
eur:
383
usd:
328.64
bux:
109387.87
2025. december 5. péntek Vilma
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2025. január 22-én. Az uniós törvényhozás január 20. és 23. között ülésezik.
Nyitókép: MTI/EPA/Ronald Wittek

A jövő elektromos: Ursula von der Leyen nemet mondott a német autógyártóknak

A Münchenben zajló Nemzetközi Autószalon még inkább ráirányította a figyelmet az autóipar jövőjére. Noha a kiállítók az elektromos meghajtású autók újabb modelljeivel „villogtak”, körükben is erősödtek a belső égésű motorok tervezett tilalmának ellenzői. Az Európai Bizottság elnöke értesülések szerint megingathatatlan a menetrendet illetően.

A Handelsblatt tekintélyes üzleti, gazdasági napilap arról tudósított, hogy az autóipar sürgősen a tiltás enyhítését kívánja szorgalmazni. Az újság szerint már pénteken rendkívüli találkozót tartanak Brüsszelben a bizottság és az autógyártók-, illetve beszállítók magas rangú képviselői. A lap birtokába került egy stratégiai dokumentum, amely alapjában azt rögzíti, hogy az Európai Bizottság, mindenekelőtt az elnök, Ursula von der Leyen ragaszkodni kíván a belső égésű motorok 2035-tól elhatározott fokozatos kivezetéséhez. A indok mindenekelőtt a klímasemlegesség elérése, erre egyébként a bizottsági elnök az unió helyzetét értékelő eheti beszédében is utalt.

A pénteki csúcs meghívottai között vannak a legtekintélyesebb német autógyártók képviselői is. Értesülések szerint az elektromos meghajtású autók melletti elkötelezettség ellenére is arra kívánják felszólítani a bizottsági elnököt, hogy enyhítse a belső égésű motorok fokozatos kivonásával kapcsolatos korlátozásokat. Az EU tilalmi határozatának fő eleme ugyanis, hogy 2035-tól már nem lehet új belső égésű motorral felszerelt autókat nyilvántartásba venni.

A Handelsblatt ennek kapcsán a Volkswagen vezérigazgatóját, Oliver Blumét idézte, aki hangsúlyozta, hogy az elektromobilitás a jövő élenjáró technológiája, Európa azonban a rögzített dátummal saját dolgát nehezíti meg. Hasonló érveket fogalmazott meg Ola Källenius, a Mercedes vezetője is, egyben nagyobb nyitottságot sürgetett a technológia iránt.

Az újság emlékeztetett arra, hogy, hogy müncheni autószalon megnyitóján Friedrich Merz kancellár is azt emelte ki, hogy Európának elvben ragaszkodnia kell az e-mobilitáshoz, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nagyobb rugalmasságra van szükség a szabályozásban.

A kiszivárgott dokumentum szerint a bizottság elnök kitart a belső égésű motorok fokozatos kivonása mellett. Az autógyártók által sürgetett engedményekkel kapcsolatban álláspontja az, hogy a technológiai semlegesség elvének tiszteletben tartásával kell előkészíteni a felülvizsgálatot 2035-re.

„Nem számít, mi történik, a jövő elektromos”

– fogalmazott az idézet szerint a bizottság elnöke, akire ugyanakkor saját soraiból is nagy nyomás nehezedik.

„A belső égésű motorok betiltása munkahelyeket veszélyeztet, és egész iparágakat gyengít Európa-szerte, a tervezet tilalmat ezért hatályon kívül kell helyezni” – jelentette ki Manfred Weber, az Európai Parlament néppárti frakcióvezetője a Handelsblattnak a hét elején adott interjújában.

Címlapról ajánljuk

Kiderült, mennyivel változik a táppénz és a gyed januártól

Mintegy 31 ezer forinttal, bruttó 322 ezer forintra emelkedik a minimálbér január elsejétől a szakszervezetek és a munkáltatók megállapodása szerint. Több juttatás, köztük a táppénz, az álláskeresési járadék, a gyed és a gyod összege is emelkedik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.05. péntek, 18:00
Bódis László
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója
Olyan gazdasági elemzés érkezett Brüsszelből, ami megdöbbentő eredményre jutott a vámháborúról

Olyan gazdasági elemzés érkezett Brüsszelből, ami megdöbbentő eredményre jutott a vámháborúról

A Trump-adminisztráció által bevezetett, 15 százalékos amerikai vámplafon nem erősíti, hanem érdemben gyengíti az Egyesült Államok gazdaságát, középtávon 0,6–1,0 százalékkal alacsonyabb GDP-pályát okozva. A modell szerint a vámok terhének döntő részét az amerikai fogyasztók és vállalatok viselik, miközben a magasabb árak, a drágább import és a romló export-versenyképesség egyszerre húzza vissza a növekedést. Az Európai Unió jóval kisebb ütést kap – körülbelül 0,2 százalékos GDP-elmozdulással –, de az export visszaesése és a romló cserearány így is érezhető veszteséget okoz – derül ki az Európai Bizottság frissen kiadott modellszámításaiból. Az uniós testület konklúziója világos: a mostani vámrendszer rövid távon átmeneti mérlegjavulást hoz az USA-ban, de hosszabb távon viszont mindkét oldal számára növekedési áldozatot és tartós gazdasági veszteséget jelent.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×