Alaszka különleges helyet foglal el Amerika és Oroszország történetében, illetve a két ország nemzetközi kapcsolataiban. Ennek egyik oka, hogy az Egyesült Államok 1867-ben éppen Oroszországtól vásárolta meg e területet, ami találgatásokra ad okot, illetve bizonyos párhuzamot mutat azzal, hogy Donald Trump az elmúlt hónapokban újra napirendre vett egy hasonló lehetőséget: Grönland megvásárlását Dániától – mondta az InfoRádióban az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatója.

A találkozó helyszínét illetően Németh Viktória úgy fogalmazott: a térképre tekintve látható, hogy az Egyesült Államok és Oroszország lényegében szomszédos országok, a Bering-szoroson keresztül találkozik a két ország, vagyis Alaszka az a tartomány, amelyen keresztül a két ország összeér, és ami miatt az Egyesült Államok sarkvidéki államnak számít. Emlékeztetett: a Szovjetunió felbomlása előtt Izland fővárosában, Reykjavíkban, illetve az északi sarkvidék kapujának nevezett finnországi Rovaniemiben találkoztak a felek. Utóbbi helyszínen indult el az a kezdeményezés, ami alapján az északi sarkvidéki államoknak a vezetői évről évre összeültek. Ez egy különleges térség abban a tekintetben, hogy mindig alkalmat adott rá, hogy az Egyesült Államok vezetése és az orosz vezetés találkozzon és egyeztetéseket folytasson – mondta.

Arra a kérdésre, hogy Oroszország és az Egyesült Államok közeledhet-e a Nyugat többi arktikus államának rovására, a kutató azt válaszolta, hogy valami ilyesmi folyamat elindult 2025 februárjában:

némiképp megváltozott Donald Trump szerepe az északi sarkvidéki szövetségesi rendszerben

(Északi-sarkvidéki Tanács), amit Amerika mellett Kanada, Norvégia, Dánia, Svédország és Finnország alkotnak. Megjegyzendő, hogy bár Oroszország nem része ennek a szorosabb együttműködésnek, teljesen nem kizárható a térség ügyeiből, hiszen az északi sarkvidéki területek csaknem fele hozzá tartozik. Az eddigi felállás most annyiban változott, hogy Egyesült Államok azzal, hogy kijelentette, hogy megvásárolná Grönlandot, bizonyos elhidegülést váltott ki a többi nyugati szövetségesből. Mindeközben az amerikai elnök Oroszország irányába tett bizonyos gesztusokat: ilyen volt például a februári szaúdi találkozó, ahol megegyeztek a kőolaj- és földgázkitermelés ügyében folytatott együttműködés mikéntjéről – magyarázta az Oeconomus munkatársa. Hozzátette: Donald Trump a korábbi elnököknél nagyobb érdeklődést mutat az északi sarkvidék ásványkincsei iránt, illetve az iránt, hogy ezeket hogy lehet kitermelni.

Németh Viktória elmondása alapján vannak olyan elképzelések, amelyek szerint a mostani csúcs, ami az előzetes tervek szerint alapvetően az ukrajnai háborúról szól, egy északi sarkvidéki együttműködés nyitánya is lehet Oroszország és az Egyesült Államok között. Oroszország részéről van egy nyitás a Kínával való kooperációra is éppen az északi sarkvidéki régióban, és lehetséges az, hogy az Egyesült Államok ezt próbálja majd most ellensúlyozni azzal, hogy ő is nyit Oroszország irányába – tette hozzá.