A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a kirgiz kollégájával, Zseenbek Kulubajevvel tartott közös sajtóértekezletén arról számolt be, hogy a világ jelenleg a veszélyek korában él, amikor mindkét országnak olyan konfliktusok árát kell fizetnie, amelyekért nem felelős.

Kiemelte, hogy Magyarország és Kirgizisztán is a globális békepárti többség része, egyetértenek abban, hogy a háborúknak nincsen megoldása a csatatéren, csak a tárgyalóasztalnál.

"Ezért mindketten azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat sürgetünk az ukrajnai háború megállítása érdekében" - mondta.

A miniszter a közép-ázsiai ország szerepét méltatta a terrorizmus elleni harcban, és úgy vélekedett, hogy a globális terrorfenyegetettség napjainkban minden korábbinál súlyosabb, különös tekintettel arra, hogy az illegális migrációs hullámok kiváló lehetőséget nyújtanak a potenciális merénylők szabad mozgására.

Sérelmezte, hogy szerinte az Európai Unió migrációpárti politikát folytat, arra ösztönözve a bevándorlókat, hogy induljanak útnak a kontinens felé, és ezeket az emberáradatokat a terroristák is kihasználják.

"Minden olyan országra szövetségesként tekintünk, amely akkora hangsúlyt fektet a terrorizmus elleni küzdelemre, mint Kirgizisztán" - szögezte le, hozzáfűzve, hogy ezzel az ország Európa biztonságához is hozzájárul.

"És ezért jelenleg Brüsszelre veszélyként tekintünk, Biskekre pedig a biztonság forrásaként a migrációs fenyegetés terén" - fogalmazott.

Szijjártó Péter azt is közölte, hogy Magyarország az EU soros elnökeként támogatja a vízumkönnyítésről szóló tárgyalások megkezdését Kirgizisztánnal, valamint a megerősített partnerségi és együttműködési megállapodás aláírását.

Érintette azokat az EU-s tisztségviselők részéről elhangzott bírálatokat is, amelyek az Oroszország elleni szankciók kijátszásával vádolják Kirgizisztánt, és ezeket teljesen alaptalannak nevezte.

"A magyar álláspont szerint az európai uniós szankciók károsak, veszélyesek és teljesen haszontalanok, ezektől a tagállamok jobban szenvednek, mint Oroszország" - jelentette ki.

"Látjuk, hogy az EU vezetői nem állnak készen annak a felismerésére, hogy ez rossz döntés volt, s ezért inkább másokat próbálnak vádolni, például Kirgizisztánt" - tette hozzá.