Az EU-Kína kapcsolatok újragondolásáról szóló plenáris vitában az elnök elmondta: az EU-nak ki kell dolgoznia egy olyan kockázatmentesítési stratégiát Pekinggel való viszonyát illetően, amely világosan rámutat a kockázatokra és a lehetőségekre.

Mint mondta, az utóbbi évek során Kína általános stratégiai álláspontja "megkeményedett". Például katonai gyakorlatokat hajt végre a Dél-kínai-tengeren, vagy súlyos emberi jogsértéseket követ el az ujgurok lakta területeken. Az EU a Tajvani-szorosban a béke és a stabilitás megteremtésére szólít fel, és határozottan ellenzi a status quo egyoldalú megváltoztatását, különösen erő alkalmazásával.

Von der Leyen szerint

Kína fokozza gazdasági és kereskedelmi kényszerítő politikáját is. "Ez arra utal, hogy lezárta a reformok és a nyitás korszakát, és a biztonság, valamint az ellenőrzés új korszakába lépett".

"Kína nyíltan a világtól való függőségének csökkentésére irányuló politikát folytat. Ez teljesen rendben van. De miközben növeli a függetlenségét, egyben növeli a világ tőle való függőségét is, például a kritikus nyersanyagok vagy a megújuló energiaforrások, az új technológiák terén" - mutatott rá.

Hozzátette: ezért kell egy olyan megközelítést kidolgozni, amely megfelel a gazdasági és nemzetbiztonsági szükségleteknek, amelyet mindenki támogat, és Kína is képes elfogadni. Az elnök szerint, e célból csökkenteni kell "a félreérthető kommunikációt", és biztosítani kell Kínát, hogy az EU nem akarja megszakítani a gazdasági, társadalmi, politikai és tudományos kapcsolatokat, továbbá sürgető szükség van az EU-Kína kapcsolatok egyensúlyba állítására az átláthatóság, a kiszámíthatóság és a kölcsönösség alapján.

"Azt szeretnénk, ha Kína tiszteletben tartaná az egyenlő feltételeket, amikor a vállalatainknak a kínai piacra való bejutásáról van szó, továbbá a támogatások átláthatóságát, és a szellemi tulajdonjogokat. Ezért kell a jövőbeni Kína-stratégiánk központi részét képeznie a gazdasági kockázatcsökkentésnek" - hangoztatta.

Von der Leyen szerint

több területen kell specifikus stratégiát kidolgoznia az EU-nak:

az ellenállóképesség javítása és a versenyképesség, illetve az ipari és védelmi szuverenitás erősítése terén, valamint a kereskedelmi védelemre vonatkozóan. Hangsúlyozta annak jelentőségét is, hogy az uniós vállalatok tőkéit, szakértelmét ne lehessen felhasználni a rendszerszintű riválisok katonai hírszerzési képességeinek erősítésére.

Josep Borrell: országonkénti eltérő álláspontok

Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselő beszédében rámutatott, hogy az EU-Kína kapcsolatok már csak azért is bonyolultak, mert az egyes tagállamok különbözően közelítenek Pekinghez.

"Ha egy közös, koherens uniós Kína-stratégiát akarunk kialakítani,

létfontosságú, hogy az EU minden egyes tagállama úgy járjon el, hogy közben teljes mértékben tiszteletben tartja a szerződéseket és hatáskörét"

- mutatott rá.

Véleménye szerint a közös stratégia kialakítása során nagy figyelmet kell szentelni a Kínával való párbeszéd fenntartásának.

"Kína szuperhatalom, amely folyamatosan növekszik, jelen van az egész világon, befolyása jelentős, politikai súlya egyre nagyobb, és egyre vonzóbbá válik a déli országok számára. Nem hagyhatjuk abba a tárgyalásokat Kínával, csak azért, mert az ország nem demokratikus. Több mint 40 magasan eladósodott ország van, több milliárd embert érint a klímaváltozás. Az ilyen problémák megoldásában együtt kell hogy működjünk Pekinggel" - hívta fel a figyelmet.

Borrell hangsúlyozta továbbá, hogy

Kína minden nemzetközi fórumon és a világ minden országával szemben olyan narratívát alakított ki, amely az alapvető politikai jogokat a gazdasági fejlődésnek rendeli alá.

Mint mondta, a politikai szabadságra szükség van a polgárok jólétének megteremtése végett, ezért "a rendelkezésre álló összes szellemi erővel szembe kell szállni Kína narratívájával", úgy hogy közeben az EU fenntartja Kínával az emberi jogokról szóló párbeszédet.

Tajvannal kapcsolatban Borrell felhívta a figyelmet, hogy a régió Európa számára kulcsfontosságú, gazdaságilag és stratégiailag egyaránt.

"A tajvani-szoros a világkereskedelem egyik legfontosabb helyszíne, az EU-nak kell ott lennie a hajózás szabadságát biztosító műveletek révén" - hangsúlyozta.

Véleménye szerint el kell utasítani minden, Tajvan ügyeibe való külső beavatkozást, mert ez gazdaságilag súlyos következményekkel járhat az EU számára, mivel Tajvan szerepe a legfejlettebb félvezetők gyártásában kulcsfontosságú.

A főképviselő "a provokációk megakadályozására szólított fel, bárhonnan is érkezzenek", továbbá "a status quóhoz való visszatérés" mellett érvelt.

Ukrajnáról szólva hangsúlyozta:

a Kínával való kapcsolatok nem fejlődhetnek "normálisan" ha Kína nem használja a befolyását Oroszországgal szemben, hogy rávegye, hogy vonja ki csapatait az országból.

"Minden olyan semleges álláspont, amely nem tesz különbséget az agresszor és az áldozat között, alapvetően az agresszor oldalán áll" - jelentette ki.