Atomfegyver fejlesztésével fenyegetőzött az iráni kormány. Mahmúd Alavi hírszerzési miniszter az állami televízióban közölte, hogy Irán nukleáris fegyver fejlesztésébe kezdhet, ha az országgal szembeni szankciókat nem oldják fel.

Teherán korábban többször hangsúlyozta, hogy nukleáris programja kizárólag békés célokat szolgál, Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatollah pedig korábban fatvát, azaz vallásjogi döntést is hozott, amelyben tilosnak minősítette az ilyen jellegű fegyvereket. Alavi kijelentése az AP amerikai hírügynökség szerint ritka megnyilvánulás az irán atomprogram békés jellegét következetesen hangoztató iráni vezetéstől.

"Atomprogramunk békés jellegű, és a legfőbb vezető fatvája betiltotta az atomfegyvereket, de ha Iránt ebbe az irányba nyomják, akkor az nem Irán hibája, hanem a nyomásgyakorlóké"

– hangoztatta Alavi.

Hamenei vasárnap leszögezte: amennyiben Washington azt szeretné, hogy Irán eleget tegyen a 2015-ben aláírt többhatalmi atomalkuban foglaltaknak, fel kell oldania az ország ellen hozott büntetőintézkedéseket.

Joe Biden amerikai elnök ezzel kapcsolatban kiemelte: nem Washington fogja megtenni az első lépést. Szakértők ezzel kapcsolatban arra az álláspontra helyezkednek, hogy valójában a két félnek egyszerre kellene többlépcsős intézkedések meghozatalába kezdeni, hogy visszatérjenek a megállapodásban foglaltakhoz.

November végén gyilkosság áldozata lett Mohszen Farizade iráni atomtudós, akit nyugati országok az iráni nukleáris fegyver kifejlesztését célzó titkos program egyik vezetőjeként tartottak számon. Teherán Izraelt vádolta a gyilkossággal, decemberben pedig Haszan Róháni iráni elnök bejelentette, bosszút fognak állni Farizadeh haláláért.

Alavi kedden közölte, hogy az iráni hadsereg egy tagja "elősegítette" a gyilkosságot, ám részleteket nem árult el.

Az Egyesült Államok Donald Trump volt amerikai elnök hivatali ideje alatt egyoldalúan kilépett az atomalkuból, és azóta több lépcsőben szankciókkal sújtotta Iránt. Az atomalku célja megakadályozni Iránt abban, hogy komolyabb mennyiségű dúsítotturán-készletet halmozzon föl, amelyet nemcsak atomreaktorokban, hanem nukleáris robbanófejekhez is fel lehet használni.

Teherán ezt követően maga is elállt az egyezményben foglalt egyes kötelezettségeinek teljesítésétől, és ismét nagyobb töménységű urán dúsításába kezdett, ám az iráni vezetés többször kijelentette, hogy a szankciók feloldása esetén kész visszatérni a megállapodáshoz.