Varga Mihály szerint az egyetem hallgatóit, a leendő közgazdászokat a tanulmányaik mellett három kérdés foglalkoztatja: szellemileg, szakmailag izgalmas kihívásokra számíthatnak-e, lesz-e állásuk, el tudnak-e majd helyezkedni, illetve, hogy biztosítja-e majd a keresetük a megfelelő megélhetést, versenyképes lesz-e az a külföldi fizetésekkel.

A miniszter kiemelte, a kormány elkötelezett az értékes munkahelyek létrehozása, a bérek emelése, illetve a gazdaság fejlesztése mellett és azért dolgozik, hogy mindhárom kérdésre egyértelmű igennel tudjanak felelni.

Varga Mihály közölte, "a kihívások korában élünk", amikor megdőlnek a gazdasági fejlődésre vonatkozó korábbi elvek, a világ erőközpontjai áthelyeződnek. A kérdés pedig az: mit kell tenni azért, hogy Magyarország és a magyar emberek nyertesei legyenek a 21. századnak. Mindehhez a pénzügyminiszter szerint "a lehető leghatékonyabban kell gazdálkodnunk azzal az erőforrással, ami rendelkezésre áll, az emberek tehetségével."

Hozzátette, a magyar felsőoktatásnak egyszerre kell alkalmazkodnia a gazdasági és munkaerőpiaci igényekhez, a kutatás-fejlesztési és innovációs folyamatokhoz, és a jövő kihívásaihoz. A kormány ehhez a munkához komoly segítséget ad, a cél, hogy "az egyetemeink betöltsék szerepüket: egyrészt legyenek az új gondolatok bölcsői, másrészt pedig az átadott tudás tekintetében is a világ élvonalához mérjék magukat".

Varga Mihály kifejtette, a kormány oldaláról nézve a modellváltás lényege, hogy szabadabb teret kapjon az oktatás és a kutatás, a minőségi munkához megfelelő javadalmazás társuljon és minél több adminisztratív terhet vegyenek le az egyetemek válláról.

Rámutatott, az átalakítással, az ellenkező híresztelések ellenére, nem válik bizonytalanná az egyetemek finanszírozása, épp ellenkezőleg, erősebb lesz.

Varga Mihály elmondta, a kormány elkötelezte magát a felsőoktatásban dolgozók béremelése mellett is: 2017-ben 14 ezer oktató, kutató és tanár bére emelkedett, a modellváltáshoz kapcsolódóan két lépcsőben, 2021 szeptemberében és 2022 januárjában további 15-15 százalékos béremelésre lehet számítani.

A miniszter arról is beszámolt, hogy Magyarország gazdasága kiegyensúlyozottan, gyors ütemben fejlődött a járvány kitörésekor, az államháztartás egyensúlyban volt, az államadósság tartósan és folyamatosan csökkent. Amikor pedig a járvány miatt nagy szükség volt rá, megfelelő forrásokkal rendelkeztek az egészségügyi kiadásokhoz és a gazdaságvédelemhez is.

"Nem az történt, mint 2008-ban, hogy hirtelen elfogytak az energiák és a Nemzetközi Valutalaphoz kellett fordulni. Saját erőnkre támaszkodva védtük meg a munkahelyeket, nyújtottunk segítséget a nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak és tettünk meg mindent az újraindítás érdekében" - fogalmazott a miniszter.

Egyúttal kiemelte, ezért a magyar államháztartás továbbra is segítő, ösztönző pályán marad és az újraindítást fogja támogatni.

Hernádi Zsolt, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány Kuratóriumának elnöke elmondta, az alapítványt úgy alakították ki, az egyetem átalakítását úgy kezdték el, hogy ez az új formálódó magyar elitnek a képzési központja legyen.

Takáts Előd, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora pedig a hallgatókat arra biztatta, hogy teljes erőbedobással vegyenek részt az egyetem életében: járjanak órára, vegyenek részt a szakkollégiumi életben.