Infostart.hu
eur:
367.08
usd:
328.16
bux:
141721.73
2026. október 7. szerda Amália
Járőröző rendőrök járókelőket igazoltatnak a pécsi Kossuth téren 2020. április 14-én. A koronavírus-járvány miatt március 28-án kihirdetett kijárási korlátozást a kormány április 9-én határozatlan időre meghosszabbította.
Nyitókép: MTI/Sóki Tamás

Nézőpont: a magyarok 78 százaléka indokoltnak tartja a veszélyhelyzet bevezetését

Az intézet felmérése szerint még a kormánykritikus szavazók fele (50 százalék) is egyetért abban, hogy ez a kormányzati lépés (a veszélyhelyzet kihirdetése) indokolt volt, míg a megkérdezettek 17 százaléka nem ért vele egyet.

A Nézőpont Intézet megjegyezte: mindezt azért is fontos tudni, mert

a megkérdezettek 62 százaléka szerint a koronavírusnak lesz második hulláma is Magyarországon,

a kormánykritikusok ebben még biztosabbak is (70 százalék), mint a kormány támogatói (57 százalék). A közlemény szerint a magyarok 78 százaléka utólag is helyesnek tartja, hogy a kormány kezdeményezte márciusban a koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet meghosszabbítását, 66 százalékuk azzal is egyetért, hogy most a kabinet véget szeretne vetni a rendkívüli jogrendnek.

A választópolgároknak az előző heteknél valamivel magasabb aránya, 78 százaléka jelezte, hogy elégedett a magyar kormány "koronavírus terjedése elleni lépéseivel" (18 százalék nem).

Mint felidézték, március közepén a magyarok 94 százaléka mondta azt, hogy egyetért a rendkívüli intézkedéssel, és március végén is, a törvényes hosszabbítás időpontjában, még 85 százalékuk támogatta a veszélyhelyzet fenntartását. Ez a támogatottság a múlt héten 40 százalékra csökkent, sőt a magyarok 49 százaléka szerint nincs már szükség a rendkívüli jogrendre. "Ezzel március óta először többségbe kerültek a veszélyhelyzetet ellenzők, anélkül, hogy mindez kormányellenes követeléssé vált volna" - áll a Nézőpont Intézet összegzésében.

Kitértek arra is, hogy a miniszterelnök kezdeményezése után a kormánypárti választók 40 százaléka sem tartja szükségesnek már a veszélyhelyzet fenntartását. Arra a kérdésre, hogy meg kell-e szüntetni a veszélyhelyzetet, a válaszadók 66 százaléka, a kormánypártiak 61 százaléka igennel felelt a felmérésben.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Három éve történt a gázai vérfürdő – Szakértő: noha most csend van, nincs, ami feloldja a konfliktust

Három éve történt a gázai vérfürdő – Szakértő: noha most csend van, nincs, ami feloldja a konfliktust

Három éve, 2023. október 7-én a Hamász palesztin terrorszervezet támadásának több mint ezer áldozata volt Izraelben. A tragikus történések harmadik évfordulóján Csepregi Zsolt Izrael-szakértő elemezte a támadás napját, és hogy ma milyen viszonyban vannak a felek. Szintén az InfoRádióban egy Izraelben élő magyar állampolgár is felidézte, mi történt aznap.

Szakértő: a Duna már alig hoz vizet, a fenékküszöb tartja életben a paksi erőmű vízellátását

A Duna rendkívül alacsony vízszintje ellenére, a még épülő fenékküszöbnek köszönhetően, nem fenyegeti leállás a Paksi Atomerőművet. A visszaduzzasztásnak köszönhetően fél méterrel magasabb a vízszint, mint amennyit a jelenlegi vízhozam biztosíthatna. A helyzetről és a kilátásokról Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára beszélt az InfoRádióban.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×