Infostart.hu
eur:
353.87
usd:
303.44
bux:
134616.81
2026. május 30. szombat Janka, Zsanett
Alkotmánybíróság előtt az iskolák államosításának ügye

Alkotmánybíróság előtt az iskolák államosításának ügye

A korábban önkormányzati iskolák államosításáról szóló törvény megsemmisítését kérte a Fővárosi Közigazgatási Bíróság az Alkotmánybíróságtól.

Két iskolájának államosítása nyomán indított keresetet az Emberi Erőforrások Minisztériuma ellen Csömör önkormányzata, mivel, ahogy a többi helyhatóságtól, úgy Csömörtől is elvonta a kormány 2013-ban iskolái működtetői, majd 2017-ben vagyonkezelői jogait. A település polgármestere megkeresésünkre részint azzal érvelt, hogy az államosításról szóló törvényekkel egyedül az önkormányzatokat zárták ki a lehetséges iskolafenntartók és -működtetők köréből.

Fábri István kifejtette: „állam, egyház, nemzetiségi önkormányzat, magánszemély, alapítvány, cég, mind-mind működtethet, fenntarthat iskolákat Magyarországon a mostani törvények szerint, egyedül azok a települési önkormányzatok nem, kicsit abszurd módon, amelyek több évtizede több ezer iskolát működtettek”. Hozzátette: ráadásul az ingatlanvagyon, az iskola-infrastruktúra is szinte teljes egészében önkormányzati tulajdonban van.

A polgármester szerint ezeket

az iskolai épületeket lényegében indokolatlanul vette el az állam az önkormányzatoktól,

jóllehet papíron az önkormányzatok tulajdonában maradt, de ingyenes vagyonkezelői jogot kellett az államnak átadnia minden önkormányzatnak.

A Főváros Közigazgatási Bíróság felfüggesztette a pert és az Alkotmánybírósághoz fordult, mert alaptörvény-sértőnek tartotta az iskolák államosításáról rendelkező törvényeket. Az Alkotmánybíróságnak Fábri István szerint a közigazgatási bíróság döntésétől számított 90 napon belül, április 8-áig kell döntenie a kérdésről.

Felkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy mi az álláspontja a döntésről, és mit várnak az Alkotmánybíróság ítéletétől, ám a tárca még nem reagált.

Címlapról ajánljuk
Növekszik a társadalmi nyomás Egyiptomban – Lehet, hogy nem 1,1, hanem 10 millió migráns szivárgott be

Növekszik a társadalmi nyomás Egyiptomban – Lehet, hogy nem 1,1, hanem 10 millió migráns szivárgott be

A 2023-as szudáni konfliktus után szabályosan ömlöttek be az emberek, méghozzá mindenféle ellenőrzés nélkül, ez már pedig merőben más típusú migráció, mint amivel Jordánia, Törökország vagy Libanon küzd, ahol legalább van esély összeírni azokat, akik érkeznek. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója beszélt a részletekről az InfoRádióban.

Magyar Péter továbbadta a BL-döntőre kapott belépőket

Gyermekek is megnézhetik a döntőt az UEFA által a kormánynak adott jegyekkel.
inforadio
ARÉNA
2026.06.01. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Megkongatták a vészharangot: hiába a hatalmas nyereség, drámai fordulat küszöbén állnak a hagyományos bankok

Megkongatták a vészharangot: hiába a hatalmas nyereség, drámai fordulat küszöbén állnak a hagyományos bankok

A globális bankrendszer 2025-ben ismét rekorderedményekkel zárt: a nettó nyereség 1300 milliárd dollárra emelkedett, ami 7 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest. A bankok bevételei 6400 milliárd dollárt értek el, miközben az általuk kezelt üzleti állományok (betétek, hitelek és kezelt vagyon) 6,5%-kal 406 ezer milliárd dollárra bővültek. A kedvező teljesítmény ellenére a McKinsey idei banking reportjának friss előzetese szerint a szektor történelmi fordulóponthoz érkezett: a fintech cégek és a neobankok térnyerése, a mesterséges intelligencia viharos terjedése, valamint a stablecoinok megjelenése egyszerre kezdi ki a bankok ügyfélkapcsolati dominanciáját és üzleti modelljeinek stabilitását.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×