eur:
411.75
usd:
395.51
bux:
79551.8
2024. november 22. péntek Cecília
Sydney, 2018. szeptember 21.Kipróbálja az egyik vásárló az Apple amerikai számítástechnikai cég új  iPhone XS okostelefonját egy sydney-i Apple-üzletben 2018. szeptember 21-én, a készülék árusításának megkezdése után.  (MTI/EPA/Paul Braven)
Nyitókép: Kipróbálja az egyik vásárló az Apple új okostelefonját egy sydney-i üzletben 2018. szeptemberében. (MTI/EPA/Paul Braven)

A koreai „anti-Google törvény” megtörheti a techóriások monopolhelyzetét

Dél-Korea letámadta az Apple-t és a Google-t: egy új törvény alapján a felhasználók közvetlenül a fejlesztőknek fizethetnek az alkalmazásokért, ami fenyegeti az Apple és Google áruházak által beszedett jutalékok rendszerét.

Dél-Korea az iPhone fő riválisát jelentő, androidos Samsung-mobilok hazája – ez azonban nem akadályozta meg, hogy szembeszálljon mindkét platformmal. Hiába lobbiztak keményen a technológiai óriások, a dél-koreai parlament kedden elfogadta a máris „anti-Google törvénynek” elkeresztelt jogszabályt – írta a Financial Times.

A törvény megtiltja az Apple-nek, a Google-nek és más alkalmazás-áruházaknak, hogy rákényszerítsék a vevőket: csak az ő fizetési rendszerüket felhasználva vásároljanak appokat.

Emellett megtiltja, hogy az app-boltok húzzák az időt, mielőtt jóváhagynak egy-egy alkalmazást, „helytelen módon” töröljenek alkalmazásokat a kínálatból, vagy kizárólagos megállapodásokra kényszerítsék a fejlesztőket. Ha pedig megsértik ezeket a rendelkezéseket, akkor

dél-koreai bevételeik 3 százaléka lehet a bírság.

Miért történelmi a koreaiak lépése? Mert az Apple és a Google jelenleg masszívan megfeji a fejlesztőket: 30 százalékos jutalékot vesz le az áruházakban árult termékek és előfizetések, illetve az appokon belüli vásárlások esetében.

A törvény precedenst teremthet, és a világ más országaiban is követhetik a koreai példát, mivel egyre nagyobb az elégedetlenség az Apple-nek és a Google-nak az alkalmazások terjesztésében játszott monopol szerepe miatt.

Ráadásul az alkalmazásokhoz való webáruházas hozzáférést politizálásra is fel lehet használni. Az idén egy – vélhetően demokráciapárti – amerikai szervezet perrel fenyegette meg az áruházakat, ha nem törlik a Telegram alkalmazást, mert az amerikai Capitolium épületébe behatolók ezen keresztül szervezkedtek. Az aktivisták azonban figyelmen kívül hagyták, hogy a világ más részein – például Iránban vagy Fehéroroszországban – éppenséggel az állami cenzúrát kikerülő, több demokráciára vágyó emberek használják az alkalmazást.

Tim Sweeney, az Epic Games játékgyártó főnöke „a személyiszámítógép-világ 45 éves története mérföldkövének” nevezte a törvényt. (Sweeney versenysértő magatartás miatt perli a két technológiai óriást).

David Heinemeier Hansson, a Basecamp projektmenedzsment-szoftver technológiai főnöke pedig „az első nagy repedésként” jellemezte a jogszabályt „az Apple Store gátján”. Hansson két amerikai szövetségi államban próbálkozott hasonló törvényeket elfogadtatni, és azt mondta:

„Korea megmutatja, hogy nem omlik össze a világ, és a valóság elsöpri az Apple érveit”.

A dél-koreai törvényhozókat az sarkallta fellépésre, hogy a Google tavaly bejelentette: kötelezővé teszi fizetési rendszere használatát a nem játék alkalmazások esetében. Ezt a piaci dominanciával való visszaélésnek nevezték a dühös fejlesztők.

A két cég eddig hatalmas pénzeket keresett az áruházakkal és a hasonló törvények jelentősen megnyirbálhatják bevételeiket. A Google például 2019-ben több mint 11 milliárd dolláros bevételhez jutott a Play Store-ból, ami arra utal, hogy az az anyacég, az Alphabet bevételeinek 20 százalékát adja. Dél-Koreában becslések szerint tavaly 6,5 milliárd dollár értékben adtak el appokat és a forgalom jövőre 20 százalékkal nőhet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×