"Vége a gazdasági vészhelyzetnek, továbbra is törékeny marad a gazdaság, de legalább lezárul a mentőcsomag korszaka" - ezekkel a szavakkal jelentette be Enda Kenny ír miniszterelnök pártja tagsága előtt a hétvégén, hogy Írország kilép az IMF-segélyprogramjából, amelyet a 2008-as válság és az ingatlanlufi kipukkadása miatt kényszerült igénybe venni Dublin.

Írország négy éven át tartó fájdalmas megszorító programot tudhat a háta mögött, melynek során egy sor állami szolgáltatást fogtak vissza, emelték az adókat, csökkentették a fizetéseket és fiatalok tömegei vándoroltak el az országból.

A 2007 előtt domináns építőiparban megszűnt a munkahelyek kétharmada és eltűntek a daruk a dublini építkezésekről. Az utóbbi időben azonban ébredezik az ágazat: ebben az évben 11 százalékkal bővültek az építőipari beruházások, több, mint 6000 új munkahely jött létre és emelkednek az ingatlanárak is.

Kedden jön az újabb megszorító költségvetés, de a hitelezők és az EU belegyeztek abba, hogy a tervezett 3 milliárd eurós megszorítások helyett 2,5 milliárd is elég lesz. Az ír kormány jövőre 2 százalékos GDP növekedést és 5% alatti hiányt jósol és azt ígéri, hogy két év múlva szorítja le költségvetési hiányát az eurozónában megkövetelt 3% alá.

A nagy kérdés, hogy az egykori Kelta Tigris ismét példával szolgálhat-e a többi, bajba került euró-övezeti államnak, ezúttal arról, hogy hogyan kell megszorítások és reformok útján talpra állni.

Egyelőre nem világos az sem, hogy Dublin kér-e készenléti hitelt arra az esetre, ha mégis nehézre fordulnának a dolgok. A múltban az IMF-programokból kilépő országok általában készenléti hitelért folyamodtak, Michael Noonan ír pénzügyminiszter szerint azonban országának erre nincs szüksége, mert 25 milliárd eurós tartalékkal rendelkezik az Ír Hitelügynökség.

Olli Rehn, az EU Gazdasági és Pénzügyi biztosa a hétvégén azt mondta, Írországnak nagy valószínűséggel nem kell majd a készenléti hitel. Ugyanakkor, ha Dublin nem veszi igénybe ezt a lehetőséget, akkor szükség esetén nem támaszkodhat az Európai Központi Bank állampapír-vásárlási programjára.

Ez az eszköz - melynek lényege, hogy az EKB vállalta: vásárol a bajba jutott országok állampapírjaiból - sokat segített az euroválság kezelésében és megnyugtatta a nemzetközi befektetőket - jegyezte meg a Financial Times.

Mivel a készenléti hitelt feltételekhez kötik, Dublinban nagy az ellenállás, mert az ír kormány helyre akarja állítani Írország "gazdasági szuverenitását".